EN

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2017. évi 35. száma (2017. december 12.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel a megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosít, vagy felkínálja neki a válaszadás lehetőségét – mondta ki az Alkotmánybíróság friss határozatában. A testület megsemmisítette azt a bírósági ítéletet, amely ezzel ellentétes következtetésre jutott. A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást olyan kivételnek kell tekinteni, amikor az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól.

 

A Kúria bírái, az Alkotmánybíróság tagjai, valamint németországi bírók, jogtudósok tanácskoztak a Kúrián 2017. december 1-én Budapesten. „A tagállami és európai bíróságok közötti párbeszéd kapcsán kialakult ítélkezési gyakorlat Magyarország és Németország példáján keresztül” című konferencián a résztvevők tudományos előadások, pódiumbeszélgetések és a diszkussziót szolgáló hozzászólások segítségével vitatták meg a téma főbb aspektusait. A Kúria dísztermében tartott tanácskozásra a Heidelbergi Tudományos Akadémiáról és a Heidelbergi Egyetemről is érkeztek jogászprofesszorok, fiatal jogtudósok.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke tavaly utasításban rendelkezett az integritás szabályairól, vagyis a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről, és a bírák ennek megfelelő magatartásáról. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján megvizsgálta, és több ponton alaptörvény-ellenesnek találta az Utasítást, így egyes szövegrészeit megsemmisítette. Az Alaptörvény értelmében a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, vagyis nem csak a törvényhozótól és a végrehajtó hatalomtól, hanem a többi bírótól is függetlennek kell lenniük. Utóbbi kapcsán ki kell zárni az igazgatási befolyásolás lehetőségét.

 

Tavaly ősszel az Alkotmánybíróság és a Kúria közös kutatási programot indított az Alaptörvény érvényesülésének vizsgálatára. Az ország különböző pontjairól érkező bírók és jogtudósok, valamint a tudományegyetemek alkotmányjogi tanszékeinek tanárai, kutatói ennek eredményeit mutatják be kétnapos konferencia keretében, Budapesten. A neves felszólalók csaknem húsz szakmai előadásban értékelik a társadalom széles körét érintő aktuális jogi kérdéseket. A résztvevőket a megnyitón a két szervező intézmény nevében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntötte.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2017. december 23-tól 2018. január 5-ig ítélkezési szünetet tart.

A büntetőeljárások során a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk az érintett ártatlanság vélelméhez fűződő jogát, ez azonban nem érintheti a sajtó szabadságát. Nem alaptörvény-ellenes, ha a sajtóban közölt tudósításhoz olyan képi illusztrációt csatolnak, amelyen az érintett a jogerős ítélet meghozatala előtt vezetőszáron és bilincsben látható.

 

Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság volt elnöke kapta 2017-ben a Deák Ferenc díjat. Az elismerést az adományozói testület nevében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke adta át.

 

16. alkalommal került megrendezésre az online marketingkommunikációs szakma legrangosabb hazai eseménye, Az Év Honlapja pályázat, melyen Minőségi Díjat kapott az Alkotmánybíróság új honlapja. A Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Tagozat által szervezett versenyen összesen 201 nevezés érkezett.

Megfigyelhető nemzetközi tendencia, hogy könnyen és gyorsan előállíthatóak olyan kábító hatású anyagok, amelyek a már kábítószernek minősülő szerek kémiai összetételének megváltoztatása miatt nem osztják az eredeti kábítószer jogi sorsát, mégis ahhoz nagyon hasonló hatást váltanak ki. Nem megfelelő szabályozás esetén a kábítószer előállításban érdekelt szereplők mindezzel időt nyerhetnek, a jogalkotó pedig kénytelen folyamatosan kiegészíteni, módosítani a jogforrásokat, lépéskényszerben van. Az Alkotmánybíróság megállapította: nem alaptörvény-ellenes, hogy bizonyos kábítószerek mennyiségének meghatározásához a jogalkotó olyan szabályt alkotott, amely nem konkrét tömegértékben határozza meg a számítás alapját, hanem egy absztrakt mércét használ.

A testület megállapította: az alapvető jogok biztosa által támadott egyik törvényi rendelkezés diszkriminatív jelleggel, szükségtelenül korlátozza a közfoglalkoztatottak magánszférához való jogát. A közfoglalkoztatási jogviszonynak rendszeridegen – a lakókörnyezet rendezettségével összefüggő – feltételekkel való megterhelése önkényes jogalkotói döntés. Ezért az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, és megsemmisítette a támadott szabályozást.

Az Alkotmánybíróság döntésében kimondta: a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos mindenkori szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie a közérdek és a nyugdíj-jogosult személy alapvető jogainak védelme között. Az állam, mint munkáltató helyzete nem azonos a magángazdaság munkáltatóival, jelentős jogi és ténybeli különbségek vannak – így nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába az, hogy egyes állami szolgálatban álló személyek foglalkoztatásuk ideje alatt nem kapnak nyugdíjat.

Az Alkotmánybíróság 2017. 3. negyedévre vonatkozó ügyforgalmi adatait ismertető statisztikai táblázatok.

Az egyszerű többséggel elfogadott szabályozás közjogi érvénytelenséget eredményez, ha az adott tárgykör az Alaptörvény szerint minősített többséget igényelne. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a már megkötött földhaszonbérleti szerződések esetében a haszonbérleti díj bizonyos időközönkénti felülvizsgálatát lehetővé tevő részletszabályok az Alaptörvény rendelkezései alapján nem minősülnek sarkalatos törvényi szabályozásra tartozó kérdéseknek. A vizsgált szabályozás alapján – legalább tíz éves időtartamú haszonbérleti szerződés esetében – a szerződéskötést követő öt év elteltével a szerződő felek bármelyike kezdeményezheti a haszonbérleti díjnak a mindenkori, helyben szokásos piaci haszonbérleti díj mértékéhez történő igazítását. Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: mindez nem ütközik a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába.

A magyar Alkotmánybíróság elnökének meghívására osztrák alkotmánybírósági delegáció élén Pannonhalmára érkezett Gerhart Holzinger. Az Osztrák Alkotmánybíróság elnöke Trócsányi László igazságügyi minisztertől a Magyar Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) állami kitüntetést, Sulyok Tamástól, az Alkotmánybíróság elnökétől az Alkotmánybíróság Érdemérmét vehette át. A ceremóniát megelőzően a két alkotmánybíróság bírái együttes ülésen vettek részt, ahol áttekintették az osztrák és a magyar alkotmánybíróságok kapcsolatát az Európai Bírósággal és az Emberi Jogok Európai Bíróságával.

Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásban foglalkozott a Natura 2000 hálózatba tartozó állami földterületek értékesítésének egyes jogi kérdéseivel. A határozatnak különleges súlyt ad, hogy az Alkotmánybíróság fennállása óta első ízben vizsgálta átfogóan a hazai állat- és növényvilág, azaz a magyarországi biológiai sokféleség megőrzésének jogi követelményeit.

Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások – különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok – védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.

Az Alkotmánybíróság nyilvánosan hirdeti ki két határozatát a „Földet a gazdáknak!” programmal és a Natura 2000 földrészletek értékesítésével kapcsolatos ügyekben.

A végrendeleti örökös jelenleg nem kap megváltást az államtól, ha a neki szánt földet azért nem szerzi meg, mert a hatóság – a törvényi korlátok alapján – a tulajdonszerzés jóváhagyását megtagadta. Az Alkotmánybíróság ezt a jogalkotói mulasztást alaptörvény-ellenesnek ítélte és megállapította: közérdekből korlátozható az örökléshez való jog, azonban a földtulajdont emiatt meg nem szerző végrendeleti örökös kompenzálásáról gondoskodnia kell a jogalkotónak. A testület a jogalkotói mulasztás megállapításán túl kimondta: nem érvénytelen az a végrendeleti rendelkezés, amelynek kapcsán a hatóság a tulajdonszerzés jóváhagyását megtagadta.

Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására mintegy 40 Magyarországra akkreditált nagykövet vett részt az Alkotmánybíróság székházában rendezett fogadáson, Budapesten. Az eseményre azzal a céllal került sor, hogy az Alkotmánybíróság magyarországi demokráciában betöltött szerepéről, erős alapjogvédelmi jogosítványairól, hatásköréről, illetve politikai konszenzus alapján megválasztott tagjairól hiteles információk jussanak el a nemzetközi közvéleményhez. Sulyok Tamás a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítésének és a szoros párbeszédnek a fontosságára hívta fel a diplomaták figyelmét az igazságügyi együttműködés területén.

Az Alkotmánybíróság elnöke az Indonézia függetlenségének 72. évfordulójának alkalmából szervezett budapesti ünnepség díszvendégeként, diplomaták előtt bejelentette: az Alkotmánybíróság elkövetkezendő időszaka az intenzív nemzetközi nyitás és a nemzetközi párbeszéd periódusa lesz. 2012 óta, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a magyar Alkotmánybíróság felzárkózott az irányadó nyugat-európai, főleg német alapjogvédelmi trendekhez. Az Alkotmánybíróság Magyarországon a jogok védelmét tekinti fő feladatának, döntésein keresztül az állampolgárok mindennapi életére is erős hatást gyakorol.

2017. augusztus 11-én, életének 73. évében elhunyt Lábady Tamás, az Alkotmánybíróság volt tagja, helyettes elnöke, a polgári jogtudomány jeles képviselője. Temetése 2017. augusztus 23-án, 15 órakor lesz a piliscsabai köztemetőben.

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a törvényalkotó nem biztosította az adózók számára, hogy személyi jövedelemadójuk „egyházi” 1%-áról rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2017. december 31-ig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában kimondta: a bírói függetlenségnek nem korlátja, hanem biztosítéka a törvényeknek való alávetettség, a bírónak a határozatait a jogszabályok alapján kell meghoznia. A jogszabályokat figyelmen kívül hagyó bíróság visszaél saját függetlenségével, amely a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét okozhatja.

Az Alkotmánybíróság 2017. október 31-ével megsemmisítette a Kúria 2016. november 3-án közzétett jogegységi határozatát. A megsemmisítés indoka az volt, hogy a Kúria a jogegységi határozat meghozatala során a Büntető Törvénykönyvnek (Btk.) a tizenkét év alattiak sérelmére hozzátartozójuk vagy nevelőjük által elkövetett szexuális erőszakra vonatkozó szabályait nem értelmezte, hanem módosította. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Alaptörvény védelme érdekében a jövőre nézve történő megsemmisítést alkalmazta, kellő időt, csaknem négy hónapot biztosítva a Kúriának arra, hogy a joggyakorlás egységessége érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye. Emellett az Országgyűlésnek is lehetősége nyílik arra, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekményt külön törvényi tényállásban szabályozza. A megsemmisítés időpontjáig a bíróságoknak alkalmazniuk kell a rájuk nézve kötelező jogegységi határozatot.

Mint azt az Alkotmánybíróság korábbi közleményében jelezte, idén májusban az Alkotmánybíróság munkatársaiból álló eseti munkacsoport kezdte meg működését a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatos indítvány tárgyalásának előkészítésére.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2017. július 17-től 2016. augusztus 25-ig ítélkezési szünetet tart.

Az Alkotmánybíróság elnöke Batumiban, az Európai Alkotmánybíróságok XVII. Konferenciáján kiemelte: tavaly decemberben a magyar Alkotmánybíróság Európában elsőként fogalmazta meg egy jogilag mindenkire nézve kötelező határozatban, hogy nemzeti önazonosságunk megőrzésére csak az egymással folytatott párbeszéd keretében van lehetőség az Európai Unióban. Az Alkotmánybíróság ezzel egyszerre tett hitet mind a magyarságunk, mind az európiaságunk megőrzése mellett.

Az Alkotmánybíróság a mai napon nyilvános ülésen kihirdetett döntésében megállapította, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény egyes rendelkezései sértik az Alaptörvény által védett bírói függetlenséget és a magánszféra tiszteletben tartására vonatkozó alapjogot, ezért azokat megsemmisítette. A nemzetbiztonsági érdekek védelme nem csupán alkotmányos cél, hanem állami kötelezettség is egyben, azonban a támadott szabályozás olyan visszaélésekre adhat lehetőséget, amelyek nem egyeztethetőek össze a bírói függetlenséggel. Az Alkotmánybíróság szerint a bírói függetlenségnek a jogállamiság szempontjából betöltött kiemelkedő jelentősége azt igényli, hogy rendkívül világosak legyenek a bírói hatalmi ágra vonatkozó szabályok.

Az Alkotmánybíróság nyilvánosan hirdeti ki határozatát a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésével és a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajtásának elévülésével kapcsolatos ügyekben.

Az Alkotmánybíróság munkatársaiból álló eseti munkacsoport kezdi meg működését a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatos indítvány tárgyalásának előkészítésére.

Alkotmánybírósági Hírlevél címmel elektronikus tájékoztató kiadványt indított az Alkotmánybíróság.

A munkakör 2017. június 1-től tölthető be, az alkalmazás közszolgálati jogviszony keretében, határozatlan időre történik, 6 hónapig terjedő próbaidő kikötésével, heti 40 óra munkaidőben.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette Ásotthalom Nagyközség közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletének azon paragrafusát, amely szerint tilos közterületen – többek között – a müezzin tevékenysége, a burka és a csador viselése, valamint bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be.

Az Alkotmánybíróság elnöke kaposvári előadásában kiemelte: 2012-re az alkotmánybírósági reform szinte elkerülhetetlenné vált. Korábban a testület történelmi küldetésénél fogva a politika területét is érintő döntéseket is hozott, annak érdekében, hogy átvezesse az ország jogrendszerét a pártállamból a jogállamiságba. Az Alaptörvény hatálybalépésével egy olyan alapjogvédő, mindhárom hatalmi ág feletti alkotmányos kontrollal, erős hatáskörökkel rendelkező alkotmánybíráskodás vette kezdetét, amely jobban illeszkedik az európai alkotmánybíróságok gyakorlatába, mint a 2012 előtti működés.

Első ízben Budapest adott otthont 2017. február 16-án annak a történelmi jelentőségű találkozónak, amelyen valamennyi visegrádi ország alkotmánybírósága képviseltette magát. A cseh, lengyel és szlovák alkotmánybíróságok vezetői, illetve képviselői részt vettek a magyar Alkotmánybíróság által szervezett konferencián, amely azt a kérdést járta körül: miként őrizhető meg az alkotmányos identitás az Európai Unió keretein belül.

Az Alkotmánybíróság a mai napon nyilvánosan kihirdetett határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés által 2016. december 6-i ülésnapján elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenesek.

Budapest, 2017. január 11., szerda – Az Alkotmánybíróság pénteken nyilvánosan hirdeti ki határozatát az államfő által megtámadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényről – közölte az Alkotmánybíróság szerdán a honlapján.

Az Alkotmánybíróság 2017. január 13-án, pénteken 11 óra 30 perckor nyilvános teljes ülésen hirdeti ki határozatát az Országgyűlés által 2016. december 6-án elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (T/12234. számú törvényjavaslat, a továbbiakban: Törvény) előzetes alkotmányossági vizsgálata tárgyában. A törvénnyel kapcsolatban a köztársasági elnök fordult az Alkotmánybírósághoz tavaly decemberben.