MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat
AKTUÁLIS
2016.12.07 Közlemény a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatáról

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában elutasította a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény elleni indítványokat.

TOVÁBB
2016.11.28 Az Alkotmánybíróság 2016. december 20-tól 2017. január 6-ig ítélkezési szünetet tart

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2016. december 20-tól 2017. január 6-ig ítélkezési szünetet tart.

TOVÁBB
LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK

A legfrissebb határozatok és végzések nem hivatalos, tájékoztató jellegű közzététele, a fontosabbak esetében rövid összefoglalóval. Az utóbbi időben született további döntések a Friss döntések menüpont alatt találhatóak.

2016.12.07 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2922/2015.)

Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.II.10.013/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (munkabér megfizetése)

2016.12.07 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1347/2016.)

Az ügy tárgya: a Kúria Gfv.VII.30.192/2015/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tisztességtelen piaci magatartás)

2016.12.07 AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1367/2014.)

Az Alkotmánybíróság december 6-án elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.803/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló panaszt. A Kúria ítéletében helybenhagyta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság határozatát, mely elmarasztalta az indítványozót a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 12. § (3) és (4) bekezdésében foglalt tilalom megszegéséért. Ennek értelmében tilos a politikai hírhez hírolvasói véleményt fűzni. Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a sajtószabadságának részét képező szerkesztői szabadságát. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint a törvény nem egy puszta tilalmat fogalmaz meg a vélemények közzétételével kapcsolatosan, hiszen vélemény elhangzása lehetséges, de ennek körében a közönséget kifejezetten tájékoztatni kell az elhangzottak vélemény-jellegéről, annak szerzőjéről, és azt a hírtől megkülönböztetve kell közzétenni. A Kúria ítélete összhangban áll a hírekhez vélemény hozzáfűzését tiltó szabály mögöttes alkotmányos rendeltetésével, azaz a hiteles és elfogulatlan tájékoztatás követelményével. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria nem alkalmazott olyan értelmezést, mely a véleménynyilvánítási szabadságot a törvényi korláton túli indokolatlanul megszorító értelmezést valósítana meg. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Stumpf István és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

2016.12.07 AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/46/2016.)

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában elutasította a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény elleni indítványokat.

2016.12.06 AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1736/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa december 6-án elutasította a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 15. §-a, 26. §-a, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 6-28. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése sérelmére alapított bírói kezdeményezést. Az indítványra okot adó ügyben a Közhasznú Nonprofit Kft. felperes a Magyar Állam III. rendű alperes tulajdonában álló ingatlanokon a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet I. rendű alperes jogelődjével határozott időre kötött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződések alapján vidékfejlesztési központot és ökológiai mintagazdaságot működtetett. Az I. rendű alperes több haszonbérleti pályázati felhívást tett közzé azzal, hogy a pályázati kiírás részletes feltételeit a haszonbérleti pályázati kiírás tartalmazza. Az I. rendű alperes később arról tájékoztatta a felperest, hogy a pályázati kiírásban közzétett szempontok szerint nem a felperes nyújtotta be a legjobb ajánlatot. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések az Alaptörvény P) cikkének (2) bekezdésébe ütköznek, ugyanis nem kormányrendeletben, hanem sarkalatos törvényben kellett volna meghatározni a termőföld tulajdonjogának megszerzésével, valamint hasznosításával kapcsolatos követelményrendszert. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. Az indítvány mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására vonatkozik, amit bírói kezdeményezésben nem lehet indítványozni. A testület megállapította: az indítvány szerinti biogazdálkodással, a földek adottságainak fenntartását és jövő nemzedékek számára való megőrzését érintő jogalkotással, ennek az Alaptörvényből eredő tartalmával kapcsolatban az indítvány nem tartalmaz olyan alkotmányjogi érvelést, amely szükségessé tenné, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálja a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet. A határozathoz Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

TOVÁBBI LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK Becsuk

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés