EN

A büntetőeljárások során a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk az érintett ártatlanság vélelméhez fűződő jogát, ez azonban nem érintheti a sajtó szabadságát. Nem alaptörvény-ellenes, ha a sajtóban közölt tudósításhoz olyan képi illusztrációt csatolnak, amelyen az érintett a jogerős ítélet meghozatala előtt vezetőszáron és bilincsben látható.

 

Hunvald György, korábbi VII. kerületi polgármester indítványozóval és több társával szemben az ügyészség vádat emelt különböző bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt. A lefolytatott büntetőeljárásról az alperesek által üzemeltetett internetes portálokon is jelentek meg tudósítások. A cikkekhez illusztrációként használt képeken az indítványozó kitakarás nélkül szerepel, ahogy éppen a bíróság folyosóján büntetés-végrehajtási őr kíséri, vezetőszáron és bilincsben, amelyek a képeken kismértékben látszanak. Az indítványozó keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: az alperesek az engedélye nélkül készített felvételek felhasználásával megsértették a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. A Kúria ítéletében megállapította: a közérdeklődésre számot tartó eseményről való tudósítás joga elsőbbséget élvez az indítványozó képmás védelméhez fűződő jogához képest. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben alaptörvény-ellenességre hivatkozással a Kúria ítéletének megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint azáltal, hogy a képi illusztráció őt a jogerős ítélet meghozatala előtt bilincsben, vezetőszíjon vezetve mutatja be, azt a látszatot kelti, hogy bűnös.

Az Alkotmánybíróság döntésében – felhasználva az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogát is – kiemelte: a társadalom széles rétegét érintő büntetőügyről szóló tájékoztatás a sajtószabadság körébe tartozik. A büntetőeljárás során pedig a kényszerítő intézkedések alkalmazása önmagában nem sérti az ártatlanság vélelmét. Jelen ügyben köztudomású ténynek minősült az indítványozó előzetes letartóztatása. Az indítványozóval szemben az előzetes letartóztatásával összefüggésben alkalmaztak fizikai kényszerítő eszközt. Nem állapítható meg, hogy erre azért került volna sor, hogy az indítványozót bűnösnek mutassák be a nyilvánosság előtt.

A fentiekben kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvánnyal támadott bírói döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az indítvány és az ügy adatlapja elérhetők ezen a linken, az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján ezen a linken.

Budapest, 2017. november 22.