Az alkotmánybírósági törvény értelmében ha az elnök megbízatása lejárt és a tisztség nincs betöltve, jogköreit az elnökhelyettes gyakorolja. Így például kiszignálja az új ügyeket az előadó bírókra, összehívja és vezeti a teljes ülést, biztosítja a hivatal működését. A hiányzó bírók tanácsadói pedig továbbra is az Alkotmánybíróságon dolgoznak majd, így várhatóan nem fog nőni az ügyek feldolgozásához szükséges idő – mondta a szakember.

Az Alkotmánybíróság tagjai 2015 márciusában választották elnökhelyettessé Sulyok Tamást. (Korábban csaknem négy évig nem volt elnökhelyettese a testületnek, előzőleg, 2008 és 2011 között pedig Holló András – korábbi elnök – töltötte be ezt a tisztséget.)

A törvény szerint az új alkotmánybírót elődje mandátumának lejárta előtt három hónappal kell megválasztani.

Megválasztásukhoz az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatása szükséges. Legutóbb 2014 őszén választott alkotmánybírókat a parlament: Sulyok Tamást, Varga Zs. Andrást és Czine Ágnest.

A 2015. februári veszprémi időközi választás nyomán megszűnt a jelenlegi kormányzó pártok kétharmados parlamenti többsége, így az ellenzék támogatása nélkül már nem tudnak alkotmánybírót választani.

Az elmúlt hónapokban Tóbiás József, az MSZP elnöke bejelentette, hogy az alkotmánybíró-jelölésben nem vesznek részt. Schiffer András, az LMP társelnöke pedig azt közölte, hogy csak akkor, ha minden jelölt konszenzusos lesz, azaz minden jelölő párt számára elfogadható valamennyi jelölt. A sajtóban a lehetséges új bírókat találgatva emlegették többek között Horváth Attila jogtörténészt és Szabó Marcel zöldombudsmant, továbbá felmerült Lenkovics Barnabás újraválasztása is alkotmánybíróként.

Paczolay Péter alkotmánybíró, Alkotmánybíróság-elnök mandátuma 2015 február végén járt le. Alkotmánybírót nem választottak a helyére.

Az elnöki posztot Lenkovics Barnabás foglalhatta el, aki 2007 óta az Alkotmánybíróság tagja, és a kétharmados parlamenti többség még a veszprémi választás előtt, 2014 decemberében elnökké választotta.

Kiss László alkotmánybírói mandátuma 2016 márciusában már lejárt, és csütörtökön tölti hivatali ideje utolsó napját Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós.

Az Alkotmánybíróság főtitkára a kialakult helyzetről szólva elmondta: az Alkotmánybíróság fennállása óta eltelt több mint negyedszázad során többször előfordult, hogy egy vagy több bírói hely nem volt betöltve. És arra is volt már példa, hogy a testület átmenetileg elnökhelyettes vezetésével működött. Az Alkotmánybíróság 1989 végén jött létre öt taggal, akik maguk közül megválasztották Sólyom Lászlót a testület elnökhelyettesének, majd mikor 1990-ben az első szabad választások nyomán létrejött új parlament megválasztotta a további hat alkotmánybírót, akkor az immár teljes testület választotta elnökké Sólyom Lászlót.

Az Alkotmánybíróság két évtizeden át maga választotta tagjai közül az elnököket: Sólyom Lászlót, Németh Jánost, Holló Andrást, Bihari Mihályt és 2008-ban Paczolay Pétert. Ez a szabályozás változott meg 2010 után, így 2011-ben már a parlament választotta kétharmados többséggel a testület elnökének Paczolay Pétert, majd 2014 decemberében Lenkovics Barnabást.

Bitskey Botond leszögezte, hogy sem az elnök, sem a négy alkotmánybíró hiánya nem lehetetleníti el a testület működését.

A törvény szerint az Alkotmánybíróság teljes ülése akkor határozatképes, ha legalább az alkotmánybírák kétharmada, köztük az elnök – akadályoztatása vagy hiánya esetén az elnökhelyettes – jelen van.

Kérdésre válaszolva a főtitkár hozzátette: az Alkotmánybíróság működése során elő szokott néha fordulni, hogy egy-egy alkotmánybíró távollét – például betegség, halaszthatatlan külföldi út – vagy elfogultság miatt nem tud részt venni a teljes ülésen, de egyszerre három alkotmánybíróval ez nagyon ritkán történhet meg, így a testület határozatképessége sem forog veszélyben.

Az ügyek túlnyomó többségét intéző öttagú tanácsok határozatképességéhez valamennyi tag jelenléte szükséges ugyan, ezt azonban az Alkotmánybíróság elnöke az ügyrend alapján eddig is biztosította a helyettesítésekre vonatkozó kijelölésekkel – tette hozzá a főtitkár.

A következő alkotmánybíró, akinek lejár a mandátuma, a 2010 nyarán kilenc évre megválasztott Stumpf István. Azután legközelebb 2023-ban a 2011 nyarán tizenkét évre megválasztott öt alkotmánybíró Dienes-Oehm Egon, Balsai István, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária mandátuma jár le.

Az Alkotmánybíróság elnökének a testületen kívül is számos funkciót kell ellátnia, így például az alaptörvény rögzíti a Honvédelmi Tanáccsal kapcsolatos feladatait, és tagja a Szent Korona Testületnek is. A jogszabályok arról nem szólnak, hogy ezekben a funkciókban miként lehet helyettesíteni a hiányzó Alkotmánybíróság-elnököt.

MTI 2016. április 20., szerda