Paczolay: markánsan eltérő nézetek ütköznek az Alkotmánybíróságon belül

2014. február 7.

Budapest, 2014. február 6., csütörtök (MTI) – Markánsan eltérő nézetek vannak az alkotmánybíráskodás feladatait, az alapjogokat, illetve egyén és közösség viszonyát illetően a testületen belül – mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az Akadémia jogtudományi intézetében tartott szakmai fórumon csütörtökön.

Az európai mércék alkalmazhatósága is megosztja a testületet, a negyedik alkotmánymódosítás nyomán pedig a korábbi határozatok idézhetőségének kérdése is újra és újra vitákhoz vezet – fűzte hozzá Paczolay Péter. Megjegyezte: tartózkodik attól, hogy kollégáinak beilleszkedését minősítse.

Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás elmúlt években lezajlott átalakítása kapcsán az elnök kiemelte: a jelenlegi Alkotmánybíróság számos vonatkozásban jelentősen eltér az első két évtized Alkotmánybíróságától, de megőrizte alkotmányvédő szerepét, a legfontosabb és legvitatottabb törvények eljutottak az Alkotmánybírósághoz, és így a testület továbbra is a törvényhozás kontrollja maradhatott. Bár ennek feltétele egy olyan aktív, alkotmányos jogvédelem iránt elkötelezett ombudsman, mint amilyen Szabó Máté volt, hiszen az utólagos normakontroll kezdeményezésének lehetősége jelentősen szűkült.

A hatáskörök átalakulását optimistán szemlélve egy új egyensúly alakult ki: a korábban nagy szerepet betöltő actio popularis – alanyi jogon történő Alkotmánybírósághoz fordulás – megszűnt, helyette a személyes érdeket megkívánó alkotmányjogi panasz lépett előtérbe – fejtette ki a Paczolay Péter. Megjegyezte azt is, hogy ezekkel a célokkal egyetértett. Az actio popularist a rendszerváltáskor politikailag érthetőnek, de szakmai szempontból eltúlzottnak tartotta. Ugyanakkor az elnök úgy vélekedett, hogy az új szabályozás az alkotmányos normakontrollt túlzottan visszaszorította, ez csupán a minden jogi érdek nélküli indítványozással összefüggésben fogadható el.

A közpénzügyekkel kapcsolatos hatáskör-korlátozás az Alkotmánybíróság elnöke szerint pedig még a legnagyobb jóindulattal szemlélve sem tekinthető egy új egyensúly részének, hiszen elfogadhatatlan, hogy az alapjogok egy területe csak nagyon kivételesen és korlátozottan vizsgálható alkotmányjogi szempontból.

Az Alkotmánybíróságot az alkotmányos jogvédelem visszaszorulása kapcsán ért kritikákra reagálva az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a testület kétharmados – bármikor alkotmányozni képes – törvényhozó hatalom mellett működik.

Paczolay Péter szerint az alkotmánybíráskodás szempontjából az elmúlt években az volt a legproblematikusabb, hogy a szabályozást sűrűn módosította parlamenti többség, a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntéseket pedig nem egyszer a kétharmad birtokában felülírta, egyre újabb területeket kivonva ezzel az alkotmányos felülvizsgálat köréből.
Arra a felvetésre, hogy egyáltalán mi értelme van az alkotmánybíráskodásnak kétharmados parlamenti többség mellett, az Alkotmánybíróság elnöke úgy reagált: az alkotmányos kultúra átmentése mindenképpen az egyik fontos cél. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: néhány év nem elegendő arra, hogy az átalakult alkotmánybíráskodásról letisztult értékelést lehessen alkotni, ehhez még több idő kell.

A Sarkalatos átalakulások – A kétharmados/sarkalatos törvények változásai 2010-2014 című sorozat keretében az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete hétről hétre több mint 20 alkalommal vitatják meg a szakértő vendégek, többek között a közpénzügyek, az egyházak, a parlamenti jog, a választójog, a médiajog, az ombudsmani szabályozás, az adatvédelem, a bíróságok, a nemzetiségek, a népszavazás vagy a jogalkotás kérdéseit.

MTI, 2014. február 6.