EN

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke nem látja indokoltnak, hogy rendszeresen hatalomtechnikai válaszok szülessenek a törvényekkel kapcsolatos alkotmányossági kifogásokra. „Korábban sem tartottam szerencsésnek, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit akár időben megelőzve, akár egyidejűleg vagy a lehető legrövidebb időn belül alkotmánymódosítással írják felül. Ez a végső eszköz megilleti az alkotmányozót, de nemzetközi kitekintésben ritkán élnek vele, nálunk azonban elharapózott az utóbbi években” – fogalmazott az Alkotmánybíróság elnöke a Figyelőnek adott interjújában.

Mint mondta, az Alaptörvény elfogadásakor új időszámítást remélt. „Mivel az Alaptörvény a jelenlegi alkotmányozó többség akaratából született, azt gondoltam, hogy az annak szabályai és játékszabályai között hozott, azt védelmező alkotmánybírósági döntéseket jóval nagyobb tisztelet övezi majd” – jelentette ki a lapnak.

Álláspontja szerint az alkotmánybírósági határozatokat illetően a törvényhozónak, mint mindenki másnak, az a teendője, hogy elfogadja és végrehajtsa. Reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb uralkodóvá válik az a szemlélet, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit tiszteletben kell tartani.

„Ez az, amit alkotmányos kultúrának nevezünk!” – hangsúlyozta. Az, hogy a parlamenti többség alkotmányozó erővel rendelkezik, az alkotmánybíráskodás számára is sajátos helyzetet teremt – mutatott rá. Ugyanakkor, mint mondta, az Alkotmánybíróság a határozataiban ugyanúgy érvényre juttatja az alkotmányosságot, de a döntések következménye szempontjából nem mindegy, hogy a törvényhozásban alkotmányozó többség vagy csupán egyszerű többség áll a kormány mögött.

A „kétharmad” formailag legitim módon felülírhatja az Alkotmánybíróság döntéseit akár alkotmánymódosítással, akár a testület hatáskörének a csökkentésével. „Ezzel együtt az elmúlt két és fél évben, mióta elnökként vezetem a testületet, mindig arra törekedtem, hogy az Alkotmánybíróság be tudja tölteni a funkcióit nemcsak az alapvető jogok védelme, hanem a törvényhozás kontrollja terén is” – emelte ki Paczolay.

A Figyelő arról is kérdezte, hogy léteznek-e törésvonalak az alkotmánybírók között? Az Alkotmánybíróság elnöke szerint igen, sőt, amióta 15 főre bővült a testület, a törésvonalak határozottabbak lettek, ami érzékelhető a különvéleményekből is. A tavaly lezárt 120 ügyben azonban egyszer sem került sor politikai tartalmú vitára.

„A bíróság egészének a működését nem az jellemzi, hogy két tábor harcol egymással. A testület ülésein kollegiális légkör uralkodik, de az kétségtelen tény, hogy a kiélezett ügyekben karakteres álláspontok hangzanak el” – fejtegette. „A viták során nagyjából láthatóvá válik, hogy ki melyik oldalon áll, ezért a szavazás ritkán hoz meglepetést. Akik kisebbségben maradnak, többnyire a határozathoz fűzött különvéleményekben fejtik ki álláspontjukat. A dráma kívül marad az Alkotmánybíróság falain” – mondta.

Az interjú a Figyelő 2013/4-es számában olvasható.

Figyelő Online, Cseke Hajnalka