Az Alkotmánybíróság elutasította az állami alkalmazottak kötelező védőoltását elrendelő kormányrendelet elleni alkotmányjogi panaszokat

2022. március 11.

A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését nagyszámú indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól. Az alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság az állami foglalkoztatott indítványozók esetében elutasította, az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak vonatkozásában pedig érdemi eljárásra alkalmatlannak ítélte.

A támadott rendelkezések alapján azon állami intézménynél foglalkoztatott munkavállaló, aki a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozik, 2021. december 15. napjáig, aki munkavégzése során ügyfelekkel rendszeresen nem találkozik, 2022. január 31. napjáig köteles volt felvenni a koronavírus elleni védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén mindkét dózist. Ennek elmaradása esetén a kormányrendelet alapján a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot rendelhet el, illetve, amennyiben a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, a munkavállaló jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. Az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottakra csak abban az esetben kell alkalmazni a fenti rendelkezéseket, ha a fenntartó önkormányzat szerinti település vagy kerület polgármestere, illetve a fővárosi fenntartású intézményeknél a főpolgármester azt elrendeli.

Az indítványozók álláspontja szerint a Kormány rendelete sérti az emberi méltóságot, az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez való jogot, valamint a testi és lelki egészséghez való jogot. Az alkotmányjogi panaszok indokolásában kifejtettek szerint a kormányrendelet az Alaptörvényben foglalt felhatalmazáson túlterjeszkedve, aránytalanul súlyos joghátrányt fűz a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenül korlátozza a foglalkoztatottak alapjogait.

Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy az állami foglalkoztatottak esetében az alapjog-korlátozás érintettjeinek nem kellett azzal számolniuk, hogy amennyiben az oltást nem veszik fel, az állam őket akár erőszakkal erre kényszerítheti. A jogalkotó ugyan súlyos, de az önrendelkezési jog ezen kérdésben való teljes elvonásáig nem terjedő, munkajogi és anyagi jellegű hátrányokat helyezett kilátásba, de a támadott szabályozás szerinti szankció lehetősége nem eredményezett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan beavatkozást.

A kormányrendelet szerinti védőoltás elrendelésének legitim célja az élethez és egészséghez való jog, valamint az egészséghez való jog intézményvédelmi oldalának érvényesítése, a koronavírus-járvány egészségügyi, társadalmi, gazdasági hatásainak csökkentése, kiemelten a közfeladatok hatékony ellátásának biztosítása, az állam működőképességének megőrzése. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogalkotó továbbá eleget tett az Alaptörvényből levezethető azon kötelezettségének, hogy a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványhelyzet változásai fényében rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét, így az Alkotmánybíróság tanácsa az állami foglalkoztatott indítványozók által beadott alkotmányjogi panaszokat elutasította.

A helyi önkormányzati szerveknél és a helyi önkormányzatok által fenntartott intézményeknél foglalkoztatott indítványozók vonatkozásában az Alkotmánybíróság a 3088/2022. (III. 10.) AB végzéshez hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy az állított jogsérelmek egyike sem következik kényszerítőleg közvetlenül a támadott kormányrendeletből. A szabályozás pusztán az oltás kötelező felvételének és a jogkövetkezmények alkalmazásának a lehetőségét teremtette meg, ugyanis az oltásra kötelező rendelkezések az önkormányzati foglalkoztatottak esetében a polgármester mérlegelésen alapuló intézkedésével hatályosulnak. A kormányrendelet előírásai az önkormányzati dolgozók alapvető jogait tehát csak áttételesen, közvetve érintik, és a polgármester intézkedése ellen rendes bírói úton jogorvoslati lehetőség van. Ezt az indítványozók az alkotmányjogi panasz benyújtása előtt nem merítették ki, ezért az ő indítványaik érdemi elbírálásra alkalmatlanok voltak.

Az öttagú tanács határozatához párhuzamos indokolást fűzött Czine Ágnes alkotmánybíró.

Az Alkotmánybíróság határozata az Ügyrend 30. § (5) bekezdése alapján az ügyben benyújtott valamennyi alkotmányjogi panaszra vonatkozik. Tekintettel azonban ezeknek az indítványoknak a szövegazonosságára és nagy számára, az Alkotmánybíróság a döntésről nem tájékoztatja külön-külön postai levélben valamennyi indítványozót, és nem küldi meg nekik. Az Alkotmánybíróság döntése megjelenik az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos közlönyben, továbbá bárki által elérhető az Alkotmánybíróság honlapján ezen a linken >>