Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Gyulai Törvényszék és a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság támadott döntéseit. Az indítványozók keresetet nyújtottak be elmaradt illetmény kamataival történő megfizetése iránt. A keresetlevélben kérték a tárgyalás esetleges távollétükben való megtartását. Az első tárgyaláson az indítványozók megjelentek, azonban a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény egyik rendelkezésére való hivatkozással az eljárást megszüntette, mivel azon a jogi képviselő nem jelent meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú döntést helybenhagyta. Az indítványban kifejtettek szerint az eljárás sértette az indítványozók tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel a bíróság téves tájékoztatást nyújtott, nem hívta fel az indítványozók figyelmét arra, hogy a jogi képviselő részvétele nem mellőzhető a perfelvételi tárgyaláson. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azzal, hogy a törvény kifejezett rendelkezésébe ütköző, a mulasztás következményeire való kötelező figyelem felhívást elmulasztotta, majd ezt követően a jogi képviselő távolmaradása miatt, a mulasztás jogkövetkezményeit alkalmazta, az eljárást megszüntető végzésével Alaptörvénybe ütköző módon fosztotta meg az indítványozókat a bírósághoz fordulás joga tényleges gyakorlásának lehetőségétől. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint továbbá a Gyulai Törvényszék az első fokon eljáró bíróság döntésével szemben benyújtott fellebbezések elbírálása során nem volt tekintettel az ügy alkotmányjogi összefüggéseire és jelentőségére, valamint az ügy más sajátos, egyedi körülményeire sem. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az így bekövetkezett alapjogsérelem érdemben befolyásolta a bíróságoknak az indítványozók jogszolgáltatásra irányuló igényénék megtagadását eredményező döntéseit, ezért azokat megsemmisítette.