Dr. Sonnevend Pál, az Alkotmánybíróság elnöke is részt vett a Széchenyi István Egyetemen november 17-én rendezett nemzetközi jogösszehasonlító konferencián.
Ügyvédek Napja 2026. november 14. Budapest
Bitskey Botondot választotta meg főtitkárnak az Alkotmánybíróság teljes ülése. Az új főtitkár korábban másfél évtizedig már betöltötte ezt a tisztséget.
Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2026. évi 39. száma (2026. november 16.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúriának a falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétségének elkövetési tárgya és a rongálással okozott kár meghatározása kérdésében meghozott 4/2022. Jogegységi határozatát.
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülése titkos szavazással Sonnevend Pált választotta a testület elnökévé, aki az Abtv. alapján a megválasztásával hivatalba lépett. Megbízatása 3 évre szól. Az új elnök pályázatában a legfontosabb feladatai közé sorolta az alkotmánybíráskodás iránti bizalom helyreállítását, a testület belső kohéziójának erősítését és a kapcsolatok újjáépítését az európai testvérintézményekkel.
Az Alkotmánybíróság elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese és négy tagja fogadta az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) Magyarországra látogató delegációját. A LIBE Bizottság Demokrácia, Jogállamiság és Alapvető Jogok Monitoringcsoportja küldetésének a célja, hogy feltárja a jogállamisággal, a demokráciával és az alapvető jogok védelmével kapcsolatos közelmúltbeli magyarországi fejleményeket.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény 2026. szeptemberi módosítása alapján október 6-án megindult az Alkotmánybíróság elnökének megválasztására irányuló pályázati eljárás. A pályázati határidő október 26-án lejárt. Az Alkotmánybíróság teljes ülése az eljárás végén, november 2-án, hétfőn tartja az alkotmánybírósági elnökválasztást. Erről a tényről az Alkotmánybíróság a jövő hét elején tájékoztatást ad.
Az Alkotmánybíróság nyilvános ülésen kihirdetett határozatában megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben szereplő beavatkozási terv felülvizsgálatát szabályozó eljárás, ezért azt megsemmisítette.
A 2026. évi 3. negyedévre vonatkozó ügyforgalmi és statisztikai adatokról készült szöveges összefoglaló, grafikonokkal itt olvasható >> Az általános ügyforgalom részletes adatait tartalmazó, valamint az alkotmányjogi panaszok elintézésére vonatkozó táblázatok itt érhetőek el >> Ugyanitt megtalálhatóak a korábbi időszakokra vonatkozó adatok és táblázatok is.
Az Alkotmánybíróság nyilvánosan hirdeti ki határozatát a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 26/A. §-a elleni bírói kezdeményezés tárgyában.
Az Alkotmánybíróság elnöki tisztségének betöltéséről szóló pályázat az alábbi linken >> olvasható.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Budapest Környéki Törvényszék 104.K.701.700/2023/12. számú ítéletét, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) 106-B-348/16/2023. számú határozatát, az OIF Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága 106-1-23582/8/2021-B. számú határozatát, valamint a Kúria Kfv.III.37.798/2023/10. számú ítéletét, a Budapest Környéki Törvényszék 19.K.700.078/2023/8. számú ítéletét, az OIF 106-L-25313/4/2021. számú határozatát és az OIF Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága 106-1-103316/3/2021-L. számú határozatát.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kötelező kegyelmi eljárás szabályait a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztések esetében. A határozatból nem következik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek szélesebb körű vagy könnyebb szabadulásának lehetősége. Célja nem a büntetés enyhítése, hanem annak biztosítása, hogy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés a jogállami garanciák által meghatározott rendben történjen.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria Bfv.III.1.359/2018/5. számú végzését.
Az Alkotmánybíróság ma kihirdetett döntésében az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályait alaptörvény-ellenesnek minősítette, mivel azok sértik az Alaptörvény tisztességes hatósági eljáráshoz való jogra és azzal összefüggésben egyéb eljárási garanciákra vonatkozó rendelkezéseit.
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény tizenhetedik módosításával összefüggésben előterjesztett indítványokra vonatkozó döntései itt >> olvashatók.
Az Alkotmánybíróság 2026. augusztus 13-i ülésnapján döntést hozott a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó tizenhatodik alaptörvény-módosítást támadó utólagos normakontroll indítvány tárgyában. A végzés szövege itt >> olvasható.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése 2026. augusztus 13-án Dr. Czine Ágnes alkotmánybírót 2026. szeptember 1. napjától az Alkotmánybíróság elnökhelyettesévé megválasztotta.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése tiszteletét és köszönetét fejezi ki Hende Csaba alkotmánybíró úr alkotmánybírói tevékenységéért. Sajnálattal veszi tudomásul kényszerű távozását.
A 2026. évi 2. negyedévre vonatkozó ügyforgalmi és statisztikai adatokról készült szöveges összefoglaló, grafikonokkal itt olvasható >> Az általános ügyforgalom részletes adatait tartalmazó, valamint az alkotmányjogi panaszok elintézésére vonatkozó táblázatok itt érhetőek el >> Ugyanitt megtalálhatóak a korábbi időszakokra vonatkozó adatok és táblázatok is.
Az Alkotmánybíróság 2026. július 20-tól augusztus 28-ig ítélkezési szünetet tart.
Az Alaptörvény értelmezésére irányuló, a köztársasági elnök által benyújtott X/1670/2026. számú ügyben 2026. június 19. napján hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban Abtv.) 62. § (2) bekezdése szerinti kizárási okot jelentett be. Az Abtv. 48. § (4) bekezdése értelmében a fenti ügyben a teljes ülés nem határozatképes. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette. A közlemény kiadását követően további egy alkotmánybíró jelentette be kizártságát.
Az Alkotmánybíróság ösztöndíjas foglalkoztatásra irányuló pályázatot hirdet azon fiatal, kezdő jogász vagy államtudományi okleveles mester egyetemi végzettséggel rendelkezők számára, akik elhivatottságot és érdeklődést éreznek az alkotmányjog iránt. Pályázatot nyújthatnak be azok, akik egyetemi jogász vagy államtudományi okleveles mester egyetemi végzettséggel rendelkeznek, diplomájuk minősítése legalább cum laude vagy jó, és a jelentkezéskor még nem töltötték be 30. életévüket.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a bírókra vonatkozó, ítélkezési tevékenységüket érintő elvárások csak akkor lehetnek hatással a bírák szolgálati jogviszonyára, ha törvényi felhatalmazáson alapulnak. A testület egyúttal megállapította, hogy a Bírák Etikai Kódexe alkalmazásával összefüggő törvényi garanciák hiányoznak, ezért mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése a hatálybalépésükre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság III/3110/2025. sz. végzése alapján szükséges veszélyhelyzeti szabályozásról szóló 15/2026. (II. 3.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 1. § b) pontját, 3. § (2) bekezdését, 6. § (1) és (2) bekezdését.
Az Alkotmánybíróság teljes üléseiről nem nyilvános emlékeztető készül. A 2026. április 21-i teljes ülésen az emlékeztetőben foglaltak szerint az egyik alkotmánybíró politikai tartalmú nyilatkozatot tett, amelynek végén felkérte az Alkotmánybíróság elnökét az elnöki tisztségről történő lemondás megfontolására.
A 2026. évi 1. negyedévre vonatkozó ügyforgalmi és statisztikai adatokról készült szöveges összefoglaló, grafikonokkal itt olvasható >> Az általános ügyforgalom részletes adatait tartalmazó, valamint az alkotmányjogi panaszok elintézésére vonatkozó táblázatok itt érhetőek el >> Ugyanitt megtalálhatóak a korábbi időszakokra vonatkozó adatok és táblázatok is.
Dr. Trócsányi László jogtudós, egyetemi tanár, rektor, volt alkotmánybíró, miniszter, nagykövet részére Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája, különösen az összehasonlító alkotmányjog, a közigazgatási bíráskodás és az európai közjog területén kiemelkedő kutatómunkája, gazdag és jelentős publikációs tevékenysége, valamint eredményes oktatói munkája, illetve elhivatott közéleti szerepvállalása elismeréseként. Gratulálunk a volt alkotmánybíró úrnak!
Dr. Kukorelli István jogtudós, volt alkotmánybíró, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus részére Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája, az alkotmányos alapjogok, a választójog és a közjogtörténet területén végzett kiemelkedő kutatásai, példaértékű oktatói munkája, valamint jelentős publikációs és széles körű szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként. Gratulálunk a volt alkotmánybíró úrnak!
Az Alkotmánybíróság döntése szerint a súlyosítási tilalom hatályos szabályozása önmagában nem sérti az Alaptörvényt, azonban mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy a bíróságok jelenleg nem kötelesek kifejezetten figyelmeztetni a terheltet a fellebbezéssel járó esetleges hátrányos következményekre.
Életének 76. évében elhunyt Kiss László, az Alkotmánybíróság volt tagja. 1998 és 2016 között volt az Alkotmánybíróság tagja, alkotmánybírói megbízatása 2016. március 10-én szűnt meg.
LEGYÉL TE IS ALKOTMÁNYBÍRÓ EGY NAPRA! Idén nyolcadik alkalommal is megrendezésre kerül az AB§ZIM! Az AB§ZIM – Alkotmánybírósági Szimulációs Verseny Magyarország egyedülálló és egyetlen alkotmányjogi csapatversenye, amely lehetőséget biztosít az alkotmányjog iránt érdeklődő állam- és jogtudományi képzésekben részt vevő hallgatók számára, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatán alapuló jogeseteken és feladatokon keresztül – több lépésben, szóban és írásban, valamint szimulációs keretben – mérettethessék meg magukat.
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa 2026. február 10. napján tárgyalta a devizaszerződések érvénytelenségének megállapítására irányuló indítványokat a IV/2295/2025. és a IV/2613/2025. számú ügyekben. Döntés a mai napon ezekben az ügyekben nem született. Az indítványok tárgyalását az Alkotmánybíróság folytatja, melyről a napirend közzétételével a későbbiekben tájékoztatást ad.
Az Alkotmánybíróság negyedévente közzéteszi az ügyforgalmáról készült összefoglalót, valamint a részletes adatokat tartalmazó táblázatokat.
Az Alkotmánybíróság 2026. január 20-án meghozott döntésével visszautasította az önkormányzati szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó törvényi és rendeleti szabályok Alaptörvénybe ütközésének megállapítását és megsemmisítését kezdeményező bírói indítványt.
Az Alkotmánybíróság határozatával elutasította a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szaldó elszámolásának kivezetése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszokat.
Az elmúlt napokban olyan álhír terjedt el, mely szerint az Alkotmánybíróságon az elnöki rendszerre történő áttérésen dolgoznának. Ez az állítás teljességgel megalapozatlan, hamis.