AB határozat utólagos normakontroll elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 12/2016. (IV. 29.) MvM rendelet 1. § (1) bekezdés „a különleges jogrend idején kiadható jogszabály kivételével” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt. A rendelet sérelmezett szövegfordulata értelmében a különleges jogrend idején kiadható jogszabályok esete kivételt képez a Kormány által előterjesztendő Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslat, törvényjavaslat, valamint kormányrendelet és miniszteri rendelet tervezetének előzetes és utólagos hatásvizsgálata alól. Az indítványozók álláspontja szerint a támadott szövegfordulat sérti a jogbiztonság elvét, mert a hatásvizsgálati kötelezettség eltörlésén keresztül a közhatalom állampolgárok általi ellenőrzése ellehetetlenül, továbbá kizárja azt, hogy az állampolgárok közérdekű adatok megismeréséhez való jogukat gyakorolják a veszélyhelyzeti jogszabályok előzetes hatásvizsgálatai kapcsán. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy gyakorlata szerint a társadalmi egyeztetéssel kapcsolatban az állapítható meg, hogy a törvényalkotási eljárás ügydöntő, érdemi része a törvényjavaslat benyújtásával kezdődik, annak nem eleme a törvénytervezet elkészítése, és ugyanígy kívül esnek az előkészítés során lefolytatott egyeztetések és véleményezések. Hasonlóan: hatástanulmány készítése nem alaptörvényi szabály. Ennek az elmaradása feltehetően a törvény társadalmi hatékonyságára lehet káros hatással, de közvetlen alaptörvény-ellenességhez csak az vezet, ha maga a törvény sérti az Alaptörvény valamely rendelkezését. A törvényjavaslat előkészítése körébe tartozó társadalmi-szociológiai követelmények teljesítése, illetve azok elmulasztása az Alaptörvény rendelkezéseivel nem hozható közvetlen összefüggésbe. Az Alkotmánybíróság ezért az utólagos normakontroll-indítványt elutasította.