AB határozat jogszabályi rendelkezés megsemmisítéséről

2024. április 12.
Ügyszám: III/2569/2023.
Az ügy tárgya:

A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése a) pontja elleni bírói kezdeményezés (erdőgazdálkodás; a védelmi szint aránytalan csökkentése)

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2022. augusztus 4. napjával megsemmisítette a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontját, valamint alkalmazási tilalmat rendelt el. A sérelmezett rendelkezés alapján az idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során – a természet védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérően – nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető. Az indítványozó bíróság megítélése szerint a támadott rendelkezés nem alkalmas a kívánt cél (a különleges jogrendet kiváltó esemény gazdasági következményeinek enyhítése, kezelése, továbbá káros hatásainak megelőzése és elhárítása) elérésére. A rendelkezés ugyanis a különleges jogrendet kiváltó esemény gazdasági következményeinek enyhítésével összefüggésben nem lévő, a faállomány kitermelését követő erdőfelújítási kötelezettséggel kapcsolatos törvényi rendelkezések alkalmazásának mellőzését írja elő. Az indítványozó bíró szerint a szabályozás az elérni kíván céllal nem arányos, mert a természetvédelmi célok megvalósulását évtizedekre visszaveti azzal, hogy az idegenhonos inváziós fajok biológiai sokszínűséget romboló hatásait hosszútávon érvényesülni hagyja, és nem is szükséges, mert a cél elérésére rendelkezésre áll más olyan eszköz is, amely nem vagy kevésbé korlátoz alapjogot. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a szabályozás, bár formálisan a különleges jogrendet kiváltó esemény gazdasági következményeinek orvoslását célozza, valóban nem teljesíti sem a szükségesség, sem az arányosság követelményét. A támadott rendelkezés a tűzifaigények biztosításával csak közvetett módon függ össze: igazából nem a tűzifaigények kielégítésével kapcsolatos szabályokat tartalmaz, hanem az erdőgazdálkodók számára teszi lehetővé a faállomány kitermelése után a fafajcserés szerkezetváltás kötelezettségétől való eltérést. Azaz a rendelkezés szerinti kötelezettség teljesítése (vagy éppen annak elmaradása) semmilyen formában nem befolyásolja az energiaigények kielégítését (a szükséges mennyiségű tűzifa rendelkezésre állásának biztosítását). Az erdő felújítása továbbá a különleges jogrend fogalmilag kivételes, és átmeneti időre fennálló időszakát lényegesen meghaladó, bizonyosan több évtizedes időszakra tartó hatással bír. A szabályozás az Alaptörvény 38. cikkéből fakadóan a jelen nemzedékek, a nemzet közös örökségét képező természeti és kulturális erőforrások, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek egyensúlyát is felszámolja, ezért az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés visszamenőleges hatályú megsemmisítéséről, és alkalmazásának tilalmáról döntött.