AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

2024. november 15.
Ügyszám: IV/2551/2024
Az ügy tárgya:

A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény 3. § a) pont aa), ab) és ac) alpontjai, 6. § (1) bekezdése, 7. § (1)-(4) bekezdései, 8. § (1)-(2) bekezdései elleni alkotmányjogi panasz (a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálati eljárása)

Az Alkotmánybíróság elutasította a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság a határozatában egyrészt megállapította, hogy rendelkezései nem korlátozzák az indítványozó véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. A testület másrészt úgy vélte, hogy mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem rendelkezik a vizsgálati eljárásával összefüggésben közvetlen szankcionálási lehetőséggel, eljárására a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog védelmi köre nem terjed ki. Az alkotmányjogi panaszt a Transparency International Magyarország Alapítvány nyújtotta be. Az indítványozó előadása szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény lényegében azon szervezetek számára, amelyek tevékenysége bármilyen módon hatással lehet a választások kimenetelére vagy befolyásolhatja a választói akaratot, megtiltja a külföldről származó finanszírozás elfogadását. A sérelmezett rendelkezések a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladatait és vizsgálati eljárásának szabályait tartalmazzák. Az indítványozó szerint a törvény előírásai olyan tág körben határozzák meg a Hivatal eljárásindítási jogosultságait, hogy gyakorlatilag bármelyik szervezet ellen, bármely okból és bármely adatkör vizsgálatára megindíthatja eljárását. Nézete szerint a sérelmezett rendelkezések sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, mert korlátozzák az indítványozó azon jogát, hogy bármely társadalmi vagy politikai témában véleményét független szervezetként kifejthesse, mert amennyiben ezen véleményét a Hivatal olyannak minősíti, amely befolyásolja a választások kimenetelét, az indítványozóval szemben bármikor megindíthatja eljárását. Az indítványozó véleménye szerint a Hivatal eljárására vonatkozó szabályok sértik a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mert a Hivatalnak túl általánosan és tágan meghatározott jogosítványaival szemben hiányoznak az ügyfél jogait garantáló rendelkezések. A Hivatal által lefolytatott vizsgálati eljárás ellen a jogorvoslati út nem biztosított, és közigazgatási pernek sincs helye, ezáltal sérül a jogorvoslathoz való alapjog és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a törvény a Hivatal számára nem teszi lehetővé semmilyen jogkövetkezmény alkalmazását, így a támadott rendelkezései nem hozhatók összefüggésbe a véleménynyilvánítás szabadságával, ezért az Alkotmánybíróság az ennek megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. A Hivatal jogállását, feladatait, a vizsgálati eljárására vonatkozó rendelkezéseket és az azzal összefüggő jogkövetkezményeket áttekintve az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Hivatal olyan független, autonóm államigazgatási szerv, amely sem a törvény, sem az Ákr. fogalomrendszerében nem minősül hatóságnak és nem folytat közigazgatási jogi értelemben vett hatósági ellenőrzést sem. A Hivatal a törvény alapján nem rendelkezik a vizsgálati eljárásával összefüggésben közvetlen szankcionálási lehetőséggel; az eljárást követő jelentésben tett megállapítások önmagukban nem minősülnek szankciónak, azok jogi kényszerítőerővel közvetlenül nem rendelkeznek. A Hivatal közvetlenül nem jogosult jogkövetkezmények alkalmazására, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy eljárására a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog védelmi köre nem terjed ki. És mivel a Hivatal jelentései nem minősülnek sem hatósági, sem más közigazgatási döntésnek, azokkal szemben jogorvoslatot sem szükséges biztosítani. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt e tekintetben is elutasította. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt egyebekben – így a normavilágosság és az adatvédelem tekintetében – visszautasította, figyelemmel arra, hogy az indítvány e körben határozott kérelmet nem tartalmazott, és az Alkotmánybíróság az Abtv. 52. § (2) bekezdése alapján a kérelemhez kötve van, hivatalbóli eljárása nem lehetséges. A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleményt; Márki Zoltán, Patyi András és Handó Tünde alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.