AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

2024. április 26.
Ügyszám: IV/2299/2023.
Az ügy tárgya:

A Győri Törvényszék 4.Bpkf.383/2023/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (védő kizárása)

Az Alkotmánybíróság elutasította a Győri Törvényszék támadott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót egy büntetőeljárás során az eljárás terheltje meghatalmazta mint védőt, azonban a Győri Törvényszék támadott végzésével kizárta az eljárásból. A Győri Járási Ügyészség az indítványozó ellen azért terjesztett elő kizárási indítványt, mert a sértett által meghatalmazott jogi képviselő (az indítványozót korábban munkavállalóként foglalkoztató ügyvédi iroda képviseletében eljáró ügyvéd) helyettesítésére a meghatalmazás szerint az indítványozó mint ügyvédjelölt jogosult volt. Az indítványozó megítélése szerint a meghatalmazáson helyettesítésre jogosultként való feltüntetése önmagában nem telepített képviseleti jogosultságot, továbbá a töretlen és egységes bírósági gyakorlat tükrében a képviseleti jog megszerzése önmagában nem eredményezhet kizárást tényleges eljárási cselekményeken való részvétel nélkül. Sérelmezte továbbá, hogy az eljáró bíróságok az általa felhozott érvekre nem reagáltak, döntési és indokolási kötelezettségüknek nem tettek eleget, kizárva ezzel a hatékony jogorvoslat lehetőségét. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a törvényszék a végzés indokolásában valóban nem tért ki valamennyi, az indítványozó által a fellebbezésben felvetett érvre, ugyanakkor kitért az általa az ügy szempontjából relevánsnak ítélt kérdésekre. A bíróság így eleget tett annak a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadó kötelezettségnek, hogy a döntés indokolása az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre, az indítványozó által előterjesztett, az ügy érdemét érintő észrevételeire, többek között a képviseleti jog fennállására vonatkozóan tartalmazzon megállapításokat. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indokolás ilyen szintű hiányossága nem érte el az alaptörvény-ellenesség szintjét, ezért nem sérült az indítványozó tisztességes eljáráshoz való joga. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.