AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 5/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó tulajdonát képező ingatlanokra az alperesi hatóság telekadó fizetési kötelezettséget állapított meg, és megállapította annak összegét is. A másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot úgy változtatta meg, hogy a telekadó fizetési kötelezettséget némileg mérsékelte. Az indítványozó keresettel élt az alperesi határozattal szemben, álláspontja szerint a perbeli ingatlanokra telekadó nem vethető ki, azok adómentességet élveznek, mivel azokon érvényes engedély alapján rekultiváció folyik. Hivatkozott a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. § c) pontja alapján kialakított gyakorlatra, amely szerint a rekultiváció miatt forgalmilag értéktelen és forgalomképtelen telek vagyoni értékkel nem bír. A Fővárosi Törvényszék az indítványozó keresetét elutasította. A Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadta. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria Önkormányzati Tanácsa a téves forgalmi érték alapján tévesen állapította meg, hogy a kivetett adó jellege nem konfiskáló. A Fővárosi Törvényszék a Kúria korábbi gyakorlatával szembemenő döntést hozott, amely sérti az Alaptörvényben szereplő tisztességes eljáráshoz és tulajdonhoz való jogát, valamint az arányos közteherviselés elvét. Hasonló okok mentén tartotta az indítványozó a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott végzését is alaptörvény-ellenesnek. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozók végső soron az ingatlan értékének számítását vitatták, e kérdés vizsgálata azonban a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik, így annak felülvizsgálata az Alkotmánybíróság részéről hatáskörtúllépésnek minősülne. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kúria és a Fővárosi Törvényszék az ügy alapjogi jelentőségét felismerve, az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseit figyelembe véve döntötték el a felmerült vitás jogkérdést. A Kúria az adó konfiskáló jellegének vizsgálata során abból indult ki, hogy az érintett ingatlanok 2013–2018. évekre megállapított forgalmi értékét kell alapul venni, ennek alapján megállapította, hogy a kivetett éves adó a vizsgált időszakban 20–26% közé esik, ami nem konfiskáló jellegű. Az indítványozók az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági joguk vélt sérelmén keresztül is a támadott adójogi rendelkezések értelmezését vitatták. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András alkotmánybíró volt.