AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Balassagyarmati Törvényszék 2.Pf.20.388/2020/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó közérdekű adatok megismerése iránti igényt terjesztett elő a Fővárosi Törvényszékhez, melyben tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy 2013–2018 között működésük során az akkor hatályos Pp. 8. § (3) bekezdése alapján hány esetben és összesen mekkora pénzbüntetést szabtak ki. Az indítványozó a teljesítési határidő lejárta után keresetet nyújtott be az illetékes bírósághoz, melyben kérte a Fővárosi Törvényszék kötelezését az igényelt adatok kiadására. Ezt követően a Fővárosi Törvényszék elektronikus úton küldött válaszában elutasította a közérdekű adat kiadását, és tájékoztatta az indítványozót, hogy a közléstől számított 30 napon belül pert indíthat. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta. A bíróságok álláspontja szerint az egyedi ügyben keletkezett adatok nem tekinthetők közérdekű adatnak. Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntések sértik az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében foglalt, a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot, mert az adatkezelő kényelmi szempontjait figyelembe véve utasították el a keresetét. Érvelése szerint az igényelt adatok közérdekű adatok, mivel közpénzre vonatkoznak. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy következetes gyakorlata szerint az adatkezelő kizárólag a létező, bármilyen módon rögzített és ténylegesen a kezelésében lévő közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatot köteles kiadni. Ez alapján a Fővárosi Törvényszék az adott ügyben nem tekinthető adatkezelőnek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésével összhangban jutott arra a következtetésre, hogy az indítványozó által kért adatok olyan egyedi ügyekben keletkezett adatok, amelyek kizárólag egyenkénti, manuális vizsgálatot követően lennének előállíthatóak, és ezért nem tekinthetők közérdekű adatnak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogerős ítélet értelmezése a közérdekű adat fogalmát, másrészt az adatkezelést illetően nem eredményezett szűkítő jogértelmezést, amely a közérdekű adatok nyilvánosságát az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésébe ütköző módon korlátozta volna, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Schanda Balázs alkotmánybíró volt. A határozathoz Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.