AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Pfv.IV.20.035/2025/7. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a felperes keresetében az indítványozó internetes hírportál szerkesztősége sajtó-helyreigazításra kötelezését kérte a bíróságtól. A felperes indokolása szerint az indítványozó által szerkesztett hírportálon megjelent cikkben a felperes személyét is érintő valótlan tényt híresztelt. Az indítványozó ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az indítványozót, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 8 napon belül helyreigazítást közöljön az ítéletben előírt tartalommal. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a helyreigazítás szövegéből a való tények közlésére vonatkozó rendelkezést mellőzte.  Az indítványozó sérelmezi, hogy a Kúria a vitatott közlést anélkül minősítette egyértelműen tényállításként, hogy vizsgálta volna a közéleti kontextusát és véleménynyilvánításként való értelmezhetőségét, annak ellenére, hogy a cikk egészét közéleti vitaként interpretálta; ezért a Kúria ítélete sérti a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot és a sajtószabadságot. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó az általa híresztelt tény valóságának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettsége alól mentesülhet, ha megjeleníti a felperes álláspontját, vagy lehetővé teszi álláspontjának kifejtését és erre a cikkben is utal. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kúria helyesen ismerte fel az ügy alapjogi vonatkozásait és azokra tekintettel bírálta el a felülvizsgálati kérelmet. A Kúria az Alaptörvénnyel összhangban következtetett arra, hogy az indítványozó által a cikkben utalásszerűen megjelenített felperesi nyilatkozat a kifogásolt közlés cáfolataként nem volt értelmezhető, ekként az indítványozó valóságbizonyítási kötelezettsége alól nem mentesül, és az ügyben sajtó-helyreigazításnak van helye. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Juhász Miklós alkotmánybíró volt.