AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Pfv.IV.20.100/2022/5. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó újságíró 2020. május 27-én közérdekű adatigényléssel fordult az adatkezelő nonprofit vállalkozáshoz – a perbeli alpereshez – az utóbbi részvételével megvalósuló beruházáshoz kapcsolódó egyes szerződésekre vonatkozó adatok kiadása érdekében. Az alperes a 2020. június 27-én hatályba lépett a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény (BBtv.) 2. § (3)–(4) bekezdései alapján az adatigénylés teljesítését megtagadta, csatolva a külgazdaságért felelős miniszter levelét, amelyben utóbbi arról tájékoztatja az adatkezelőt, hogy a Kínai Népköztársaság Kormánya álláspontjának beszerzését követően mérlegelte Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit, és ez alapján nem járult hozzá a közérdekű adatigénylésben kért adatok kiadásához. Az indítványozó bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék a keresetet első fokon elutasította, majd a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú döntést megváltoztatta, és az adatok kiadására kötelezte az alperest. A Kúria a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy a Kúria érdemben nem vizsgálta, hogy a miniszter milyen indokok alapján állapította meg, hogy a kért adatok megismerése veszélyeztetné Magyarország külpolitikai külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését, megsértette az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében foglalt jogát. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó által igényelt adatok kiadhatóságát három jogszabálycsoport határozza meg: az Infotv., a BBtv., valamint a beruházásról szóló nemzetközi egyezmény. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nincs jogforrási akadálya annak, hogy az Országgyűlés a BBtv.-vel eltérjen az Infotv. egyszerű törvényi szabályaitól, így akár az adatkiadás indokolási kötelezettséget előíró rendelkezéseitől, mivel a BBtv. és az egyezmény az Infotv.-hez képest speciális rendelkezéseket tartalmaz. A tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal kapcsolatban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a Kúriának nemcsak az Infotv.-t, hanem a BBtv.-t és az egyezményt is alkalmaznia kellett, és jogértelmezése az Alaptörvénnyel összhangban áll. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria ítélete nem sérti sem az információszabadsághoz, sem a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Juhász Miklós alkotmánybíró volt. A határozathoz Patyi András alkotmánybíró párhuzamos indokolást; Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs és Varga Réka alkotmánybírók különvéleményt fűztek.