AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 42. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozót a bíróság emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta.  Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés nem tartalmaz a feltételes szabadság vizsgálhatósáságának felső határára vonatkozó időtartamot, ezért esetében nem teljesült az arányos szankcióalkalmazás követelménye, tehát a támadott szabályozás következtében az egykori tényleges életfogytiglanra ítélt elítélteknél sincs kedvezőbb helyzetben, sőt azok a biztosítékok sem illetik meg, mint a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt elítélteket. Az indítványozó úgy vélte, hogy a 40 éves időtartam, amelyet szabadságelvonásban kell letöltenie a szabadulás lehetőségének a mérlegelése előtt; olyan súlyosan aránytalan büntetés, ami sérti az indítványozó emberi méltósághoz való jogát, beleütközik a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmába és sérti a szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jogát. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény IV. cikk (1) és (2) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi azt, hogy a bíróság – bizonyos feltételek fennállása esetén – tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést szabjon ki és azzal az elítélt szabadságát akár élete végéig korlátozza. Az Alkotmánybíróság szerint ezen felhatalmazással nem áll ellentétben, sőt, kifejezetten összhangban van a Btk. 42. §-a, amely a bíróságot életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén felhatalmazza a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárására. Így a Btk. 42. §-a megfelel az Alaptörvény IV. cikkéből fakadó kívánalmaknak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btk. 42. §-a nem sérti az Alaptörvény IV. cikkét, a támadott jogszabályi rendelkezés az adott alaptörvényi rendelkezéssel összhangban értelmezhető és alkalmazható, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a Btk. 42. §-a és az Alaptörvény IV. cikke összefüggésében elutasította. Az indítvány egyéb elemeinek vizsgálatát az Alkotmánybíróság a befogadás körében feltárt hiányosságokra figyelemmel visszautasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Czine Ágnes alkotmánybíró volt.