A tavaly márciusban kipattant Quaestor-botrány nyomán nem sokkal később született törvény a kárrendezésről, ennek egyes elemeit az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette.

A Befektető-védelmi Alapból (Beva) tavaly kifizették a fiktív kötvényeket vásárló mintegy 32 ezer Quaestor-károsult túlnyomó többségének járó, legfeljebb 6 millió forintos kártalanítási összeget. Az Alkotmánybíróság novemberi döntése a 6 millión felüli – összességében százmilliárdos nagyságrendű – kifizetéseket érintette.

Az Alkotmánybíróság akkor a többi között azt kifogásolta, hogy az első Quaestor-törvényben diszkriminatívan határozták meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében aránytalan tulajdonkorlátozást tettek lehetővé és a felkészülési idő sem volt elegendő. Az egy évvel ezelőtti alkotmánybírósági döntés ugyanakkor kimondta azt is, hogy a kárrendezés önmagában nem alaptörvény-ellenes, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével.

Ezek után megszületett a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló, idén január 1-jén életbe lépett újabb törvény a károsultak helyzetének rendezésére. Az e törvény ellen benyújtott több mint félszáz alkotmányjogi panasz tárgyalását kezdi meg jövő hétfőn az Alkotmánybíróság.

Az indítványok Alkotmánybíróság honlapján olvasható rövid összegzése szerint az érintettek elsősorban a diszkrimináció tilalmának, a tulajdonhoz való jognak, a jogbiztonságnak és a tisztességes eljáráshoz való jognak a sérelme miatt kérték a törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését, de a beadványokban felvetődött az is, hogy az új szabályozás számottevően csökkentette a kártalanítás mértékét a korábbi Quaestor-törvényhez képest.

Az egyik indítványozó szerint például a törvény számára hátrányos megkülönböztetést jelent a kisebb, hárommillió forint alatti követeléssel rendelkező károsultakkal szemben, továbbá visszamenőleg vonják el a tulajdonát – a számláin 2008. január 1-je után jóváírt és kötvények vásárlására fordított hozamokat –, ami szintén hátrányos megkülönböztetést eredményez. Továbbá a kifogásolt törvény a normavilágosság követelményét is sérti egyes indítványok szerint.

Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az MTI-nek egyelőre nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy még idén születhet-e döntés a Questor-üggyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványokról.

MTI, 2016. november 16., szerda