EN

Tavaly ősszel az Alkotmánybíróság és a Kúria közös kutatási programot indított az Alaptörvény érvényesülésének vizsgálatára. Az ország különböző pontjairól érkező bírók és jogtudósok, valamint a tudományegyetemek alkotmányjogi tanszékeinek tanárai, kutatói ennek eredményeit mutatják be kétnapos konferencia keretében, Budapesten. A neves felszólalók csaknem húsz szakmai előadásban értékelik a társadalom széles körét érintő aktuális jogi kérdéseket. A résztvevőket a megnyitón a két szervező intézmény nevében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntötte.

2012. január elsejével hatályba lépett Magyarország új Alaptörvénye. Az egyik legkarakteresebb változást az alkotmányjogi panasz intézményének új szabályozása, valamint az jelentette, hogy a bírói ítéletekben az Alaptörvény rendelkezései közvetlen hivatkozásként is megjelennek. Új intézmény a valódi alkotmányjogi panasz, amely az egyedi ügyekben hozott bírói ítéletek megsemmisítését teszi lehetővé.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta: a kutatómunka az öt éves Alaptörvény érvényesülésének hatástanulmánya, az Alaptörvény érvényesülése pedig leginkább a bírók tevékenységén keresztül válik kézzelfoghatóvá. Kiemelte: az Alkotmánybíróság és a Kúria a pályázat meghirdetésével és a konferencia megrendezésével egyedülálló fórumot teremtett arra a párbeszédre, aminek keretében az Alaptörvénnyel kapcsolatos nézőpontok ütközni tudnak. Az eleven párbeszéd megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke is. Darák Péter elmondta, sem a Kúria, sem pedig az Alkotmánybíróság önálló célja nem teljesíthető, ha a két fórum ellenkező jogi irányba halad. A legfőbb bírói fórum vezetője szerint ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni és elemezni kell a joggyakorlat folyamatait.

A valódi alkotmányjogi panasz sikerének titka a kölcsönös önkorlátozáson alapuló bírói párbeszéd – tette hozzá Sulyok Tamás. Önkorlátozás az Alkotmánybíróság részéről az, hogy a bírói ítéleteket csak alapjogi sérelem esetén semmisíti meg. Az önkorlátozás a bíróságok részéről pedig azt jelenti, hogy ítéleteik meghozatala során figyelembe kell venniük az Alkotmánybíróság alaptörvény-értelmezését. A kölcsönösön korlátozáson alapuló bírói párbeszéd különös hangsúlyt kap a legfőbb bírói szerv, a Kúria és az Alkotmánybíróság kapcsolatában. A két alkotmányos intézmény eljárásainak összehangolását a két intézmény közötti szakmai és kollegiális kapcsolat is elősegíti. Stumpf István alkotmánybíró a pályázatot értékelve a rendezvényen elmondta: folyamatosan emelkedik az alkotmányjogi panaszok száma, a bíróságok pedig az elmúlt évek során döntéseikben már több ezerszer hivatkoztak az alaptörvényre, ami azt jelzi, hogy e téren zajlik egy tanulási, fejlődési folyamat.

A közös konferenciát egy nemzetközi tanácskozás zárja december 1-én. Az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Heidelbergi Tudományos Akadémia és a Heidelbergi Egyetem munkatársai előadások mentén és pódiumbeszélgetéseken vitatják meg a tagállami és európai bíróságok közötti párbeszéd kapcsán kialakult ítélkezési gyakorlatot Magyarország és Németország példáján keresztül.

 

Budapest, 2017. november 29.