A jogorvoslat során a jogsérelemnek érdemben orvosolhatónak kell lennie

Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés alapján járt el. Az indítványozó bíró előtt két olyan ügy volt folyamatban, ahol a hatóság a felperest jogalap nélkül felvett nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás visszafizetésére kötelezte. Mindkét felperes méltányossági kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a támogatást a jogosult számára átadták, a hatóság azonban a kérelmeket formai hiányosságok miatt – az egyik esetben csak részben – elutasította. A felperesek kérvényezték a bíróságon a határozat felülvizsgálatát, a támadott jogszabályi rendelkezés értelmében azonban a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen indított perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni. Az indítványozó bíró szerint valódi és tényleges jogvédelem híján sérül a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jog.

Az Alkotmánybíróság kiemelte: minden jogorvoslat lényege, hogy az erre kijelölt fórum valóban képes legyen a jogsérelem orvoslására, önmagában a bírói út igénybevételének formális biztosítása nem elegendő. A méltányosság ugyan széleskörű mérlegelést tesz lehetővé a hatóság számára, de ez nem jelenti azt, hogy az ebben a jogkörben hozott döntés bírósági kontroll nélkül maradhat. A támadott rendelkezés a vizsgálható hibák körét a semmisségi okokra szűkíti, nem teszi lehetővé például a bizonyítékok mérlegelését és az alapvető eljárási szabályok megsértésének szankcionálását, vagy a megsemmisítésen kívül más jogkövetkezmény alkalmazását sem.

Tekintettel arra, hogy a támadott szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz való jogot, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenesség megállapítása mellett kimondta, hogy a rendelkezés a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.

A határozathoz dr. Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. A határozat teljes szövege és az ügy adatlapja itt tekinthetők meg.