A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGÁNAK ÜGYVITELI SZABÁLYZATA


I. fejezet

A Szabályzat hatálya

1. § (1) Az Ügyviteli Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya az Alkotmánybíróság iratkezelésére terjed ki.
(2) A Szabályzat alkalmazása során különös gondot kell fordítani az Alkotmánybíróság ideiglenes Ügyrendje (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend), valamint Titokvédelmi Szabályzata rendelkezéseinek megtartására.

Értelmező rendelkezések

2. § A Szabályzat alkalmazása során

a) alkotmánybírósági ügy: az Alkotmány, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) és egyéb törvények által az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalt ügy, illetve az ezekre tekintettel kezdeményezett ügy;
b) átadás: az ügy vagy irat átadókönyvvel, kézbesítő útján történő továbbítása;
c) átadókönyv: az ügyirat átadását, átvételét igazoló, bekötött és lapszámozással ellátott könyv;
d) beadvány: minden olyan ügyirat, amely nem minősül indítványnak;
e) bemutatás: valamely alkotmánybírósági ügynek más alkotmánybírósági üggyel való átmeneti összekapcsolása;
f) csatolás: valamely alkotmánybírósági ügynek egy másik alkotmánybírósági ügyhöz — ügyviteli okokból való — végleges jellegű kapcsolása;
g) egyesítés: több folyamatban lévő alkotmánybírósági ügy összes iratának a legkorábban lajstromozott ügy száma alatti kezelése az Ügyrend 28. § (1) bekezdése alapján;
h) elkülönítés: egy folyamatban lévő alkotmánybírósági ügynek az Ügyrend 28. § (2) bekezdése alapján több külön ügyszám alatt való, önálló kezelése és az elkülönítésre került indítvány(ok)/indítványrész(ek) új ügyszámon való kezelése;
i) elosztási jegyzék: az ügyet befejező határozat (végzés) sokszorosítására, megküldésére, irattározására vonatkozó, a kezelőiroda részére kiadott utasítás;
j) érkeztetés: az Alkotmánybírósághoz érkezett minden iraton (valamennyi példányon és mellékleten) az Alkotmánybíróság érkeztető-bélyegzőjével az irat beérkezése napjának és a kezelőirodai munkatárs szignójának rögzítése, továbbá ügyirat esetében az ügyszám, példányszám és a mellékletek számának rögzítése is. Ha az iraton jelzett melléklet, dokumentum hiányzik, az előzőeken túl ezt a körülményt is fel kell tüntetni;
k) határidő-nyilvántartás (scontro): azon időtartam, amely alatt az Alkotmánybíróság az indítványozóhoz vagy más személyhez címzett megkeresésére az általa tűzött határidőre és a postai kézbesítésre is figyelemmel választ vár;
l) hivatalos irat: olyan könyvelt küldemény, amelynek feladásához és kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), valamint azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely a jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál [a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 3. § 10. pontja];
m) indítvány: olyan ügyirat, amely az előkészítő eljárást követően az Ügyrend 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásra (szignálásra) alkalmas;
n) irat: az Alkotmánybírósághoz érkező valamennyi dokumentum, tekintet nélkül a megküldés módjára és a benne foglalt kérelemre;
o) iratkezelés: az irat készítését (előállítását), nyilvántartását, rendszerezhetőségét és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve közlevéltárba adását együttesen magában foglaló tevékenység;
p) kezdőirat: olyan ügyirat, amelynek az Alkotmánybíróságon nincs előzménye, ideértve az eljárás hivatalból történő megindításáról rendelkező határozatot;
q) kiadmány: az eredeti iratról készített olyan másolat, amelyet az arra feljogosított alkotmánybírósági munkatárs (kiadmányozó) "A kiadmány hiteléül:" záradékkal, a kiadmányozás napjának dátumával, eredeti aláírásával és az Alkotmánybíróság körbélyegzőjével lát el;
r) lajstrom: az alkotmánybírósági ügyekről elektronikus úton és külön íven vezetett, az ügyeket évente újrakezdődő, folyamatosan növekvő sorszámmal ellátva tartalmazó, évenkénti bontású nyilvántartás. A külön íven vezetett lajstrom-könyv rovatai: az érkezés ideje, az ügyszám, az indítványozó neve, az előadó alkotmánybíró neve, a döntés adatai. A külön íven vezetett lajstrom-könyv a naptári év végén lezárásra kerül;
s) szerelés: az ugyanahhoz az alkotmánybírósági ügyhöz tartozó elő- és utóiratok (valamint szükség esetén boríték) végleges jellegű összekapcsolása;
t) szignálás: az Alkotmánybíróság elnöke által az alkotmánybírósági ügy előadó alkotmánybírájának kijelölése [Ügyrend 24. § (1) bekezdés b) pontja];
u) utasítás, intézkedés: az ügy tartalmi (érdemi) és formai (alaki) elintézésére adott rendelkezés;
v) utóirat: olyan ügyirat, amely már megindult alkotmánybírósági ügyre vonatkozik és nem tekinthető kezdőiratnak;
w) ügyirat: az az irat, amely valamely alkotmánybírósági ügyre vonatkozik;
x) ügyviteli szabályzat: az Alkotmánybíróság iratkezelésére vonatkozó szabályok összessége, amely az Abtv. és az Ügyrend figyelembe vételével készül, és amelynek mellékletét képezi az irattári terv;
y) ügycsoport: az alkotmánybírósági ügyeknek az Abtv. és a jelen Szabályzat alapján meghatározott csoportjai.

Az ügyvitel szervezete

A kezelőiroda [Ügyrend 1. § (2) bekezdés]

3. § (1) Az alkotmánybírósági ügyiratok iratkezelési feladatait az irodavezető irányítása alatt álló kezelőiroda látja el. A beérkezett küldemények iktatása decentralizált formában történik, vegyes iratkezelési szervezetben.
(2) A kezelőiroda kérelemre — a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló belső szabályzat szerint — tájékoztatást ad a folyamatban lévő ügyek ügyszámáról és a vizsgált jogszabályról, befejezett ügyek esetében a meghozott határozatról, illetőleg végzésről.
(3) Az irattári anyagot — amíg azt a közlevéltárnak át nem adják, illetve selejtezésére nem kerül sor — a kezelőirodán belül működő irattár kezeli.

Az Alkotmánybíróság elnöki titkársága, főtitkársága, gazdasági főosztálya és az alkotmánybírák törzskarai [Ügyrend 1. § (2) bekezdés]


4. § Az elnöki titkárság az elnök és a kabinetfőnök, a főtitkárság a főtitkár, a gazdasági főosztály a gazdasági igazgató, az alkotmánybírák törzskarai az alkotmánybíró utasításának és a jelen Szabályzatnak megfelelően látják el az ügyviteli és előkészítő teendőket, valamint egyéb teendőiket.

II. fejezet

Iratkezelési szabályzat

Iratok átvétele és átadása

5. § (1) A postán, távmásoló útján, személyesen (küldönc útján) vagy — külön jogszabály rendelkezése alapján — elektronikus úton érkezett irat átvétele a kezelőiroda feladata. Az Alkotmánybíróságnak címzett küldeményeket a kezelőiroda felbontja; az ügyiratot érkezteti, az egyéb iratokat a címzettnek haladéktalanul átadja.
(2) Az Alkotmánybírósághoz benyújtott ügyirat egy érkeztetett példányának másolatával a kezelőiroda — külön kérelemre — igazolja az ügyirat átvételét és annak időpontját.
(3) Kezdőirat esetén a kezelőiroda a postai borítékot érkeztető bélyegzővel látja el, és az ügyirathoz szereli. Más iratok esetén a postai borítékokat össze kell gyűjteni, 12 hónapig meg kell őrizni, ezt követően a borítékokat az irodavezető megsemmisíti.
(4) A névre szóló küldeményeket felbontás nélkül kell a címzettnek átadni. A borítékot ilyen esetben is bélyegzőlenyomattal kell ellátni, ami tanúsítja az érkezés napját.
(5) A más hatósághoz címzett — tévesen az Alkotmánybíróságra érkezett — küldeményeket felbontás nélkül a címzettnek kell megküldeni.

6. § A névre szólóan küldött ügyiratokat (kezdőirat, utóirat) — kezdőirat esetén borítékkal együtt — a címzett haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanapon átadja a kezelőirodának érkeztetésre és lajstromozásra. Amennyiben a postai boríték nem található, az irat érkezésének időpontja az ügyirat kezelőirodára való átadásának napja.

7. § Minden olyan beérkező irat, amely nem minősül ügyiratnak, külön kezelendő. Ilyenek különösen a meghívók, személyesen alkotmánybírónak címzett, ügyiratnak nem minősülő levelek, stb. Ezek a beérkező posta rendszerezését követően — egyértelmű esetben — felbontás nélkül a címzettnek kerülnek továbbításra.

8. § Az ügyiratokat iktatóbélyegzővel kell ellátni, amely fejlécén feltüntetésre kerül a "Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága" megjelölés, tartalmazza a beérkezés dátumát, az ügyszámot, az ügyirat példányszámát, a mellékletek számát, továbbá a kezelőirodai munkatárs szignóját.

9. § (1) A kezelőiroda a kezdőiratot haladéktalanul, az érkezés napján átadja a főtitkárnak.
(2) Az utóiratot a kezelőiroda haladéktalanul átadja az ügy előadó alkotmánybírójának, a főtitkárnak vagy az indítványelemzőnek.

Bélyegzők

10. § (1) Az Alkotmánybíróság körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben "Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága" megjelölés.
(2) A gazdasági főosztályon jegyzéket kell vezetni az alkotmánybírósági bélyegzőkről. A jegyzékben a bélyegző lenyomatát és a bélyegző átvételének időpontját is fel kell tüntetni. A bélyegző átvételét, illetve visszavételét az alkotmánybírósági munkatárs a jegyzék megfelelő rovatának aláírásával ismeri el.
(3) A bélyegzőt oly módon kell őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá, és a hivatali munkaidő után el kell zárni.
(4) A bélyegzők használatáról és nyilvántartásáról külön szabályzat rendelkezik, amelyet az ügyvitel során megfelelően alkalmazni kell.

Iratok szerelése

11. § A szerelést, vagy annak megszüntetését a kezelőiroda végzi, egyértelmű esetben saját hatáskörben, egyébként az elnök, az alkotmánybíró, a főtitkár, a (fő)tanácsadó, a személyi titkár vagy az indítványelemző utasítása alapján.
Iratok csatolása, bemutatása

12. § A csatolást, bemutatást, illetőleg ezek megszüntetését a kezelőiroda végzi, az elnök, az alkotmánybíró, a főtitkár, a (fő)tanácsadó, a személyi titkár vagy az indítványelemző utasítása alapján.

Ügy határidő-nyilvántartásba (scontróba) helyezése

13. § (1) Amennyiben az indítványozónak, beadványozónak valamely alkotmánybírósági felhívásban, hiánypótlásban, tájékoztatásban határidőt tűznek, a kezelőiroda, vagy az alkotmánybírák törzskarai az ügyet határidő-nyilvántartásba helyezik.
(2) A határidő-nyilvántartás valamely hónap 15. vagy 30. napjáig tarthat.
(3) A határidő-nyilvántartás idejének eredménytelen eltelte esetén az ügyet erre való hivatkozással kell a lejárat napján az intézkedésre jogosultnak átadni.
(4) A felhívás teljesítése esetén az utóiratot érkezése napján az ügyhöz szerelve kell az intézkedésre jogosultnak átadni.

Irodai utasítás

14. § (1) Irodai utasítást adhat a kezelőiroda részére az elnök, az alkotmánybíró, a főtitkár, a gazdasági igazgató, a kabinetfőnök, a (fő)tanácsadó, a személyi titkár és az indítványelemző.
(2) Az irodai utasítást röviden és szabatosan kell megfogalmazni. Több utasítás esetén azokat sorszámozni kell. Amennyiben az utasítás nem haladéktalanul teljesítendő, az utasítás teljesítésére adott határidőt külön fel kell tüntetni.
(3) Az irodai utasítást az iraton vagy az ügy számával ellátott külön íven kell megszövegezni, keltezéssel és szignóval ellátni.
(4) A kezelőiroda az utasítás teljesítését — a teljesítés idejének feltüntetésével — szignóval igazolja.

Formanyomtatványok

15. § A gyakrabban előforduló intézkedések megtételére az elnök formanyomtatványt rendszeresíthet.

Hivatkozási szám

16. § (1) A bíróságoknak, közigazgatási szerveknek, más hatóságoknak, intézményeknek megküldött intézkedésen minden esetben fel kell tüntetni a címzettnél folyó ügy számát (hivatkozási szám). Ha az nem áll rendelkezésre, arra más alkalmas módon kell utalni (pl. érintett dolgozó neve, munkahelye, egyéb adatok).
(2) Az egyéb beadványozó, indítványozó esetén hivatkozási számot csak külön kérelemre kell feltüntetni.

Távközlési és elektronikus eszközök igénybevétele

17. § (1) Az ügyintézés gyorsítása érdekében az intézkedés megtételére, tudakozódásra és felvilágosítás adására távközlési és elektronikus eszköz vehető igénybe, ha
a) a hívott (megkeresett) kiléte nem kétséges (beazonosítható),
b) a közlés tudomásulvételére a hívott, megkeresett jogosult, és
c) az ügyintézés ilyen módja nem ütközik jogszabályba.
(2) Az (1) bekezdés alapján megtett intézkedésről az ügyiraton az intézkedés dátumával és az intézkedő szignójával ellátott feljegyzést kell készíteni.

Elveszett, megsemmisült irat pótlása

18. § (1) Az ügy iratainak elveszéséről, megsemmisüléséről azonnal jelentést kell tenni az Alkotmánybíróság elnökének.
(2) Az ügy iratainak elveszése, megsemmisülése esetén a (3)-(4) bekezdésekben felsoroltaknak megfelelően intézkedni kell az elveszés, megsemmisülés körülményeinek kivizsgálása, a felelős személyekkel szemben a megfelelő intézkedések megtétele (pl.: figyelmeztetés, fegyelmi eljárás megindítása, büntetőeljárás kezdeményezése) iránt.
(3) Folyamatban lévő ügy iratainak elveszése, megsemmisülése esetén az előadó alkotmánybíró intézkedik az iratok pótlásáról. Ennek keretében pl.: meghallgathatja az ügyben részt vett személyeket, intézkedhet a kiadmányok és egyéb másolatok beszerzése felől.
(4) Befejezett ügy iratainak elveszése, megsemmisülése esetében az iratok teljes vagy részleges pótlásáról az előadó alkotmánybíró, vagy megbízatása megszűntét követően az elnök intézkedik.

Mellékletek kiadása

19. § (1) Az ügyiratokhoz csatolt mellékletek (pl. eredeti okirat) kiadásáról, visszaküldéséről külön kérelemre vagy mérlegelés alapján az előadó alkotmánybíró vagy a főtitkár dönt.
(2) Amennyiben valamely bíróság, hatóság megküldi az ügy teljes eredeti aktáját, azt a kezelőiroda az alkotmánybírósági ügy szempontjából lényeges iratok lemásolását követően a főtitkár vagy az előadó alkotmánybíró utasítására visszaküldi.
(3) Az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményt, adatot tartalmazó mellékletet csak annak lemásolását követően lehet kiadni.

Adatszolgáltatás megkeresésre, közérdekű adatközlés

20. § (1) Bíróságnak vagy más hatóságnak a megkeresésére a folyamatban lévő vagy befejezett ügyről adat a Titokvédelmi Szabályzat betartásával adható ki.
(2) A közérdekű adatközlésre a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.), valamint a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló belső szabályzat irányadó.
(3) A véleményezési eljárásban az adatszolgáltatás során a személyes adatok védelme tekintetében figyelembe kell venni az Avtv. rendelkezéseit, továbbá az 1/2006. (II. 21.) Tü. határozatot az indítványozó és az indítványban szereplő egyéb személyek adatainak kezeléséről a véleményezési eljárásban.
(4) Statisztikai célú adatgyűjtésnél személyek azonosítására alkalmatlan statisztikai adat bárki kérelmére kiadható. Az elnök vagy a főtitkár meghatározhatja a kérelemre elvégezhető statisztikai célú adatgyűjtés körét.

Adatigénylés, véleményeztetés

21. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 24. §-a szerinti adatigénylés a főtitkári előkészítő eljárás során főtitkári levéllel, az előkészítő eljárás során pedig az előadó alkotmánybíró végzésével történik.
(2) A véleményeztetési eljárás során az előadó alkotmánybíró végzéssel keresi meg az érintett szerv vezetőjét. A végzéshez — a 20. § (3) bekezdésére is figyelemmel — csatolni kell az indítvány másolatát, illetve a végzésben meg kell határozni azt a jogi kérdést, amelyre a véleménynek irányulnia kell.

Kézbesítés

22. § (1) Az Alkotmánybírósági ügyiratok kézbesítése posta útján — hivatalos iratok esetében tértivevényes küldeményként — történik.
(2) Amennyiben a küldemény "nem kereste" jelzéssel visszaérkezik, akkor az ügyiratot tértivevény nélkül ismét kézbesíteni kell. A visszaérkezett tértivevényt az aktához kell szerelni.
(3) Az elnök, az alkotmánybíró, a főtitkár intézkedésére a kézbesítést kivételesen — indokolt esetben — küldönc (alkotmánybírósági munkatárs) végzi.
(4) A fogva tartott személy részére a fogvatartást foganatosító szerv parancsnoka útján, lezárt borítékban és külön tértivevénnyel kell kézbesíteni az iratot.

III. Fejezet

Beadványok, indítványok (Ügyrend 20. §)

23. § A képviselet ellátására vonatkozó jogosultságot a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseinek megfelelően kiállított meghatalmazással kell igazolni.

24. § (1) Amennyiben a nem magyar anyanyelvű beadványozó, indítványozó anyanyelvét használja az alkotmánybírósági eljárás során, a szükséges nyelvtudással rendelkező alkotmánybírósági munkatárs látja el a fordítási és tolmácsolási feladatokat.

(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, a fordítási és tolmácsolási feladatok ellátása céljából az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát kell megkeresni.

Főtitkári előkészítő eljárás (Ügyrend 22-24. §)

Az akta és kitöltése

25. § (1) Az alkotmánybírósági ügy iratait aktába kell helyezni.
(2) Az alkotmánybírósági ügy iratait a Szabályzat 29. § (1) bekezdése szerinti számozással — az irat sorszáma szerint — sorba kell rendezni. Az intézkedést igénylő utóiratot elintézéséig a kezdőirat elé kell helyezni.
(3) A kezelőiroda az aktaborítón feltünteti a beadványozó, indítványozó nevét, lakcímét vagy értesítési címét (székhelyét), az ügyszámot, az érkezés dátumát, az ügy tárgyát, az indítványelemző és az előadó alkotmánybíró nevét, valamint az irattári tételszámot.

Az ügyek lajstromozása

26. § (1) Kezdőirat érkezése esetén a kezelőiroda annak előzetesen ügyszámot ad, majd átadja a főtitkárnak. A főtitkár a kezdőiratot a Szabályzat 28. §-ának megfelelően ügycsoportba sorolja, kijelöli az eljáró indítványelemzőt, majd a kezdőiratot további lajstromozásra a kezelőirodának átadja.
(2) A kezelőiroda a kezdőiratot lajstromozza, majd a kijelölt indítványelemzőnek haladéktalanul átadja.

27. § A kezelőiroda a kezdőiratokat a lajstrom soron következő új ügyszáma alatt, az utóiratokat a kezdőirat ügyszámánál bevezeti a lajstromba.

28. § A kezdőiratokat a következő ügycsoportok és alcsoportok szerint kell bevezetni a lajstromba:

A ügycsoport
Alkotmányellenesség előzetes vizsgálata
I. törvényjavaslat;
II. már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény;
III. az Országgyűlés ügyrendje;
IV. nemzetközi szerződés egyes rendelkezései.


B ügycsoport
Alkotmányellenesség utólagos vizsgálata
I. törvény, törvényerejű rendelet;
II. kormányrendelet (MT rendelet);
III. miniszteri rendelet;
IV. államtitkári rendelkezés;
V. önkormányzati rendelet (tanácsrendelet);
VI. határozat (Országgyűlés, Kormány, kormánybizottságok, önkormányzatok, önkormányzatok szervei, stb.);
VII. utasítás;
VIII. szabvány;
IX. ármegállapítás;
X. statisztikai közlemény;
XI. jogi iránymutatás;
XII. jegybanki rendelkezés [az Alkotmány 2004. május 1-jétől hatályos 32/D. § (4) bekezdése alapján az MNB elnökének rendelete];
XIII. ügyészi óvás az Abtv. 39. §-a szerint;
XIV. egyéb ügyek.

C ügycsoport
A B ügycsoportba tartozó alcsoportok szerint a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata
CH — a C ügycsoportban hivatalból indult eljárás.

D ügycsoport
Alkotmányjogi panasz a B ügycsoportba tartozó alcsoportok szerint.

E ügycsoport
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése
EH — az E ügycsoportban hivatalból indult eljárás.

F ügycsoport
Hatásköri összeütközés megszüntetése
I. állami szervek között;
II. önkormányzat és más állami szervek között;
III. önkormányzatok között.

G ügycsoport
Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése.

H ügycsoport
I. a közigazgatási hivatal vezetője által a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján kezdeményezett eljárás;
II. az Országos Választási Bizottságnak az (országos népszavazásra vonatkozó) aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás [a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, 130. § (1) bekezdés];
III. a felsőoktatási intézmények önkormányzatát sértő jogszabályok és egyedi döntések megtámadása [a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, 65. § (2) bekezdés];
IV. az oktatási miniszter által a helyi önkormányzatok ellen közoktatási kötelezettségük megsértése miatt kezdeményezett eljárás [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, 93. § (4) bekezdés];
V. a helyi képviselő-testület feloszlatásában való közreműködés [Alkotmány 19. § (3) bekezdés l) pont];
VI. a köztársasági elnök felelősségre vonása [Alkotmány 31/A. § és 32. §];
VII. kisebbségi önkormányzat feloszlatása [a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, 60/K. § (2) bekezdés].

I ügycsoport
Nyilvánvalóan alaptalan indítványok elnöki hatáskörben való elutasítása.

J ügycsoport
Egyéb beadványok.

K ügycsoport
Közérdekű adat iránti igények és peres ügyek.

29. § (1) Az ügyszám képzése a fenti ügycsoportoknak megfelelően a következő módon történik:
1) a beérkezés ideje szerint folyamatosan emelkedő sorszám évenként újrakezdődően;
2) az ügycsoport betűjele;
3) az érkezés éve;
4) az alkotmánybírósági ügyön belül a további ügyiratoknak vagy intézkedéseknek megfelelő folyamatos számozás [az 1. sorszámot a kezdőirat kapja, a következő, ügyben keletkező intézkedés (pl. végzés, kimenő levél, adatlap, utóirat) eggyel magasabb számot kap]. A mellékletek annak az iratnak a sorszámát kapják, szükség szerint folyamatosan emelkedő római számozással kiegészítve, amelyhez tartoznak.

(2) Az ügycsoportokon belül elhelyezkedő alcsoportok kizárólag a lajstromban kerülnek feltüntetésre statisztikai célból.
A lajstrom tartalma

30. § (1) A lajstromban az alkotmánybírósági ügy következő adatait kell feltüntetni:
a) ügyszám;
b) az ügyiratok beérkezésének napja;
c) indítványozó (beadványozó) neve, címe (lakóhelye/székhelye);
d) szükség esetén a képviselő neve, címe (lakóhelye/székhelye);
e) vizsgált jogszabály megjelölése;
f) indítványelemzők listája dátummal ellátva;
g) előadó alkotmánybírák listája dátummal ellátva;
h) az ügy tárgya;
i) a befejezés adatai: dátuma, módja (pl. alkotmánysértés megállapítása, visszautasítás, egyesítés), az Alkotmánybíróság hivatalos lapjában és szükség szerint a Magyar Közlönyben való megjelenés adatai;
j) az indítványozó, beadványozó statisztikai csoportba sorolása (pl. magánszemély, bíróság, párt);
k) az utóiratok listája dátummal és minősítéssel ellátva (pl. kiegészítés, miniszteri átirat);
l) hollétek listája dátummal ellátva (pl. főtitkárnál, indítványelemzőnél, előadó alkotmánybírónál, irattárban);
m) intézkedések listája dátummal ellátva (pl. főtitkári tájékoztatás, szignálás, hiánypótlás, egyesítés, elkülönítés, kijavító végzés).
(2) A lajstrom alkalmas az (1) bekezdésben meghatározott szempontok szerinti statisztikai adatgyűjtésre.
(3) A lajstrom az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az ügyre vonatkozó egyéb adatot is tartalmazhat.
A főtitkári előkészítő eljárás határideje

31. § (1) A főtitkár előkészítő eljárása az ügyirat (kezdőirat, utóirat) érkezésétől számított 60 napon belül befejeződik.
(2) Az előkészítő eljárás befejezésének minősül az Ügyrend 23. § (1) bekezdése szerinti intézkedés megtétele, valamint az Ügyrend 22. § (2) bekezdése szerinti főtitkári javaslat az elnöknek az előadó alkotmánybíró kijelölésére.
Elnöki szignálás (Ügyrend 24. §)

32. § A főtitkárság a szignálást és annak lajstromozását követően levélben értesíti az indítványozót a szignálás tényéről, majd haladéktalanul átadja az ügy iratait az előadó alkotmánybírónak.

Előkészítő eljárás (Ügyrend 25-33. §)

Hiánypótlás és áttétel (Ügyrend 26-27. §)

33. § (1) Az előadó alkotmánybíró — a lajstromba való bevezetés céljából — a hiánypótlást, áttételt elrendelő végzésről — annak meghozatalától számított három munkanapon belül — értesíti a kezelőirodát.
(2) A beadványozó, indítványozó hiánypótlást tartalmazó, vagy egyéb utóiratát — annak érkezésétől számított három munkanapon belül — lajstromozás céljából át kell adni a kezelőirodának.
(3) Amennyiben az előkészítő eljárás során a lajstrom adataiban változás történik (különös tekintettel a 28. § szerinti minősítésre, a vizsgált jogszabályra, vagy az indítványozó, a képviselő személyében bekövetkező változásra) a változásról való tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül utasítást kell adni a kezelőirodának annak lajstromozására.
Egyesítés, elkülönítés (Ügyrend 28. §)

34. § Az egyesítést és az elkülönítést az előadó alkotmánybíró végzéssel rendeli el. A végzés postakész kiadmányát (a kitöltött tértivevénnyel és a felcímzett borítékkal) az előadó alkotmánybíró törzskara irodai utasítással és az aktával együtt legkésőbb a keltezés napját követő munkanapon átadja a kezelőirodának. A kezelőiroda az egyesítést vagy elkülönítést haladéktalanul végrehajtja, a végzés kiadmányát postázza az indítványozónak, majd az aktát átadja az előadó alkotmánybíró törzskarának.

Testületi eljárás (Ügyrend 34-40. §)

Köröztetés (Ügyrend 34. §)

35. § (1) Az előadó alkotmánybíró az előkészített tervezetet észrevételezés céljából átadja a főtitkárnak. A teljes ülés napirendjén szereplő ügyben készült tervezetet legkésőbb szerdán déli 12 óráig kell a főtitkárnak átadni.
(2) Az ugyanazon ügyben készült különböző tervezeteket folyamatos sorszámozással kell ellátni. A "Tervezet" szó alatt fel kell tüntetni a tervezetet előkészítő törzskari munkatárs nevének kezdőbetűit. Az első tervezethez csatolni kell az indítvány, az esetlegesen beszerzett vélemények, valamint az egyéb fontos mellékletek másolatát.
(3) A főtitkár a tervezetet valamennyi alkotmánybírónak haladéktalanul megküldi. A háromtagú tanács döntési jogkörébe tartozó ügyeknél a főtitkár felhívja az alkotmánybírók figyelmét arra, hogy észrevételeiket az átadástól számított nyolc munkanapon belül tehetik meg. A beérkezett észrevételeket valamennyi alkotmánybírónak meg kell küldeni.
(4) Az Ügyrend 34. § (3) bekezdése alapján ismételt észrevételezésre az új, érdemében módosított tervezetet kell bocsátani.
Napirend

36. § A teljes ülés napirendjét a megtartását megelőző héten össze kell állítani, s azt szerdai napon a törzskaroknak át kell adni.
Nyilvános ülés (Ügyrend 36-38. §)

37. § Nyilvános ülés elrendelése esetén az elnök által meghatározott személyeket — postai vagy távközlési eszköz igénybevételével — a főtitkár hívja meg.
Hangfelvétel (Ügyrend 40. §)

38. § (1) A teljes ülésről készült hangfelvételt a főtitkár egy évig megőrzi; keletkezésétől számított egy év elteltével a hanghordozót újra felhasználhatja.
(2) A hangfelvételhez az Alkotmánybíróság elnöke, tagjai és főtitkára férhet hozzá. Ezen túlmenően a főtitkár eseti jelleggel engedélyezheti, hogy a hangfelvételhez a Hivatal valamely munkatársa is hozzáférjen.

Az Alkotmánybíróság döntései (Ügyrend 41-56. §)

Befejezés (Ügyrend 42. §)

39. § (1) Befejezett az az ügy, amelyben az Alkotmánybíróság (elnök) határozatot vagy végzést hoz.
(2) Ügyviteli szempontból történő befejezésnek minősül az egyesítés és a főtitkárnak az Ügyrend 23. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatása.
(3) Az Ügyrend 23. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, valamint az Ügyrend 23. § (1) bekezdés d) pontjában hivatkozott hiánypótlási felhívás késedelmes teljesítése, vagy a korábban egyesített ügyek elkülönítése esetén az ügyviteli szempontból történő befejezést törölni kell.

40. § (1) Az alkotmánybírósági munkatárs az ügyet befejező határozat (végzés) elosztási jegyzékben meghatározott számú eredeti és kiadmányozott példányát, az indítványozónak megküldendő postakész kiadmánnyal együtt az előadó alkotmánybíró vagy a főtitkár utasítására legkésőbb a keltezés napját követő munkanapon a kezelőirodának átadja, ezzel egyidejűleg a határozat (végzés) kiadmányát elektronikus formában eljuttatja a számítástechnikai és informatikai egység kijelölt munkatársához.
(2) Az alkotmánybírósági munkatárs a befejezett ügy aktáját legkésőbb az ügyet befejező határozat (végzés) keltét követő három munkanapon belül a kezelőirodának átadja. Az aktát az átadást megelőzően rendezni kell: megfelelő sorrendbe kell helyezni az indítványt, annak mellékleteit, a véleményezéssel kapcsolatosan keletkezett iratokat, az előkészítő eljárás során meghozott végzések eredeti példányait, valamennyi tervezetből egy példányt és az ügyet befejező határozat (végzés) eredeti példányát.
(3) A kezelőiroda vezetője a befejezett ügy irattárba helyezése előtt ellenőrzi a Szabályzat 39. § (1)-(2) bekezdésében foglalt határozat (végzés, tájékoztatás) kézbesítésének megtörténtét.
Felfüggesztés (Ügyrend 30. §)

41. § (1) A felfüggesztő végzéssel kapcsolatos eljárásra a jelen Szabályzat 40. §-ában foglaltak megfelelően irányadók.
(2) A felfüggesztett ügyet a kezelőiroda a felfüggesztés időtartamára határidő-nyilvántartásba helyezi (13. §).
Különvélemény, párhuzamos indokolás (Ügyrend 46. §)

42. § A különvéleményt, illetőleg párhuzamos indokolást a határozat nyilvános hirdetése esetén legkésőbb a nyilvános hirdetést megelőző munkanapon csatolni kell az ügyhöz. A különvéleményt vagy párhuzamos indokolást készítő alkotmánybíró törzskara a határozat aláírását megelőző munkanapon elektronikus formában juttatja el a különvéleményt vagy párhuzamos indokolást az előadó alkotmánybíró törzskarához. A különvéleményeket és párhuzamos indokolásokat is tartalmazó határozat egységes szerkezetbe foglalt, folyamatos oldalszámozású aláírandó példányát (példányait) az előadó alkotmánybíró törzskara készíti el. Az aláírást követően a többségi határozatot az előadó alkotmánybíró törzskarának munkatársa, a különvéleményt és párhuzamos indokolást a különvéleményt, illetve párhuzamos indokolást készítő alkotmánybíró törzskarának munkatársa kiadmányozza.
Az Alkotmánybíróság egyéb határozatai (Ügyrend 50. §)

43. § A teljes ülés határozatait (Tü. hat.) a főtitkár őrzi, és azokról nyilvántartást vezet; azokról kérelemre másolatot adhat ki, illetőleg a nyilvántartásról tájékoztatást adhat.
Kijavítás, kiegészítés (Ügyrend 51-52. §)

44. § A határozat kijavítása vagy kiegészítése a kijavítással, kiegészítéssel érintett ügy számán, a soron következő iratszám alatt történik.

45. § (1) A kijavító végzést mind a határozat eredeti példányaira, mind a kiadmányokra rá kell vezetni. Ha ez nem lehetséges, a külön íven megszövegezett kijavító végzést hozzá kell erősíteni a határozat eredeti példányaihoz és a kiadmányokhoz.
(2) Ha a kijavítandó határozat (végzés) kiadmányát az elosztási jegyzék szerint már kézbesítették, az ott szereplők részére a kijavító végzés kiadmányát is kézbesíteni kell. Az indítványozónak kézbesítendő postakész kiadmányt az előadó alkotmánybíró törzskara készíti el, és legkésőbb három munkanapon belül átadja a kezelőirodának, valamint szükség esetén elektronikus formában eljuttatja a számítástechnikai és informatikai egység kijelölt munkatársához.
A tárgyaláson hozott végzés (Ügyrend 54. §)

46. § A tárgyaláson hozott végzést az ülés elnöke annak keltétől számított három munkanapon belül a kezelőirodának kézbesítés és lajstromozás céljából átadja.
A határozat közlése és kihirdetése (Ügyrend 53-56. §)

47. § (1) A határozat (végzés) Magyar Közlönyben való közzététele esetén az előadó alkotmánybíró a meghozott, eredeti határozatot (végzést) haladéktalanul, de legfeljebb a meghozatalt követő első munkanapon átadja a főtitkárnak, aki azt az ezzel megbízott alkotmánybírósági munkatárs útján eljuttatja a Magyar Közlöny szerkesztőségébe.
(2) A határozatot (végzést) a meghozatal napján, de legkésőbb az azt követő első munkanapon az Alkotmánybíróság hivatalos honlapján nyilvánosságra kell hozni. A Magyar Közlönyben közzéteendő határozat (végzés) honlapon történő közzétételekor fel kell tüntetni, hogy ez a szöveg a közvélemény tájékoztatását szolgálja, és kizárólag a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozataiban megjelenő szöveg tekinthető hitelesnek.

Kiadmány és elosztási jegyzék

48. § (1) A kiadmányon fel kell tüntetni az Alkotmánybíróság megnevezést, az ügyszámot az intézkedés sorszámával együtt, a keltezést, továbbá — s.k. toldattal — a határozat (végzés) meghozatalában részt vett alkotmánybírák, vagy az intézkedést meghozó más személy(ek) nevét, beosztását.
(2) A kiadmányt a kiadmányozó az eredeti példánnyal egyezteti.
(3) A kiadmány az elosztási jegyzék alapján kerül kiadásra.
(4) Az elosztási jegyzéket az előadó alkotmánybíró, vagy (fő)tanácsadó utasítására a kiadmányozó készíti el. Az elosztási jegyzék tartalmazza az előadó alkotmánybíró nevét, az ügy számát, az eredeti és a kiadmányban sokszorosított példányok számát, valamint az indítványozó(k) nevét és címét (székhelyét).
(5) A kezelőiroda az elosztási jegyzék szerint:
a) egy eredeti példányt irattárba helyez;
b) szükség szerint egy eredeti példányt a főtitkár intézkedése alapján a Magyar Közlöny szerkesztőségének megküld;
c) minden indítványozónak egy kiadmányt megküld;
d) szükség szerint az egyéb érdekelteknek egy-egy kiadmányt megküld;
e) a főtitkárnak nyolc kiadmányt kiad;
f) az ügyet befejezettként a lajstromban lezárja.
(6) Az elosztási jegyzéken az utasítás teljesítését fel kell tüntetni.

Irattározás

49. § (1) A Szabályzat 40. §-a alapján befejezett ügyet a kezelőiroda az elosztási jegyzékben szereplő utasítások teljesítését követően irattárba helyezi, egyidejűleg felvezeti arra a szükséges irattári jelzéseket.
(2) Ha az irattárba helyezett ügyhöz utóirat érkezik, a kezelőiroda azt beérkezése napján a főtitkárnak átadja, aki azt az ügyben eljárt, vagy az általa kijelölt indítványelemzőnek további ügyintézés céljából átadja.

50. § (1) A Szabályzattal együtt alkalmazandó az irattári terv, amelyet a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyagok védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvénynek (a továbbiakban: Klt.) megfelelően kell elkészíteni.
(2) Valamennyi ügyiratot a keletkezése évétől számított 15 év elteltével a Magyar Országos Levéltárnak kell átadni. A Klt. 12. § (3) bekezdése alapján a határidő öt évvel meghosszabbítható.
(3) Az irattári terv tartalmazza az irattári tételszámot, sorszámot, az irat tárgyát, a selejtezési időt és a levéltárba adás határidejét.

Hatálybalépés

51. § Jelen szabályzat 2006. július 15-én lép hatályba.

Budapest, 2006. július 11.

Dr. Bihari Mihály s.k.
az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Paczolay Péter s.k.
alkotmánybíró